Boross Marietta: Kertészeti építmények, csőszkunyhók (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 7. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

gyelní arra, hogy a kertészetnek melyik ága kívánja a müvelés alá vont területen való állandó tartózkodást, és melyik az, amelyik csak az érés idejében kívánja a termények őrzését, vigyázását. Ezeknek az épületeknek a szerkezete és építési technikája nagyon sok archaikus elemet őriz, igy pl. a hevesi dinnyések kunyhói figyelemre méltó hasonlóságot mutatnak az Alföldön egykor általánosan elterjedt földbeépitett lakások és gazdasági melléképületek szerkezetével és építési technikájával. A kutatás során a kérdések elsőrendűen az alaprajzi elrendezést illessék, másodlagosan térjünk ki csak a berendezésre, a bútorok elhelyezésére. (2-3-4. ábra.) A kertészek a termőföldön felállított lakókunyhókhoz rendszerint istállót, sertés- és tyukólat, továbbá terménytároló fészert és szerszámoskamrát is húznak.( 5-6-7. ábra) Nem elhanyagolandó kérdéskör a kunyhó körül elhelyezkedő virágoskert sem. A kérdéseknél mindig három időegységet vegyünk figyelembe: a) a visszaemlékezéseknek a legkorábbi idejéből, gyakorlatilag ámult század 80-90-es éveitől az első világháborúig terjedő kort; b) a két háború között eltelt időszakot; c) a második világháború óta eltelt időt, s itt különösen legyünk figyelemmel a mezőgazdaság kollektivizálásával bekövetkezett változásokra. Az időegységen belül rögzítsük az épületekben lakóknak, az épületeket használóknak a társadalmi, vagyoni helyzetét is: I. felesfőldön dolgozó kertész, akinek már rendszerint falubeli háza és pár hold földje van, de nem.elégséges a megélhetéshez; II. bérelt földön dolgozó kertész, akinél a termelési idényben a földön való kintlakást a városi és falusi háztól való távolság teszi indokolttá. A felvett épületekről minden esetben méretarányos rajzot készítsünk (általában 1 lépést 1 méterként rögzíthetünk). Ugyanilyen méretarányos elrendezésű rajz készüljön egy-egy kertésztanyáról is. Az elhelyezésnél az északi tájolást minden esetben jelöljük. Minden egyes rajzlap aljára irjuk rá a gyűjtés idejét, a gyűjtést végző nevét és lakcímét, az adatközlő nevét, foglalkozását és lakcímét. Ajánlatos egy-egy témakörben legalább három adatközlőt megkérdezni. A kertészeti müvelés alá vont területre épült lakókunyhó 1. A területnek melyik részén helyezkedik el? 4