Balassa M. Iván: Méhesek (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 6. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

a méhesek egyes jellegzetes formáiról részletesebb felmérést (alaprajz, hossz- és keresztmetszet) is. I. MÉHESKERT Ismert-e vagy ismert volt-e a hagyományos (fából kivájt, fakéregtól, vesszőből, gyékényből, szalmából stb. készitett) méhlakások elhelyezése körülkerített helyen a szabadban, minden építmény nélkül? 1. Mi az ilyen elkerített hely neve? 2. A kerítés miből készült és hogyan készítették? 3. Milyen az elkerített hely alakja (négyzet, téglalap stb.) és mik a főbb méretei? 4. Mi az elkerített helyen a méhlakások elhelyezésének rendszere (a falak, kerítés mellett körben, több, párhuzamos sorban stb.)? Amennyiben nem minden oldal mellett helyeztek el méhlakásokat, akkor ezek merre (mely égtáj) felé néző oldal mellett álltak? 5. A méhlakásokat közvetlenül a földre rakták, vagy valamit tettek alájuk? Mi volt ez, miből, hogyan készült? Kérjük a főbb méreteit (magasságát) a földtől, hosszúságát, szélességét. Mi a neve? 6. Milyen méhlakásokat (fatörzsből kivájt, fakéregből készült, vesszőből, gyékényből, szalmából font) helyeztek el igy? 7. Védték-e valamivel az igy elhelyezett méhlakásokat az időjárás viszontagságai ellen (pl. szalmából, sásból, védősüveget készítettek)? Mi ennek a neve? 8. Télen mit csináltak a méhlakásokkal? (Védett helyre vitték, helyben gondoskodtak védelmükről, ez esetben hogyan?) 9. Milyen eszközökkel, eljárással védték a méhest régen (pl. rontás stb. ellen)? 10. Hol helyezkedtek el az ilyen méhesek (a faluban a telek valamely részén, a falun kivül stb.)? 11. Meddig tartottak a gyűjtés helyén ilyen méhesben méheket? II. KERÍTETT MÉHES Egy fallal körülvett terület két vagy több oldala melletti tető alatt helyezték el a méhlakásokat egy vagy több, egymás feletti polcon ugy, hogy a méhek az építmény közepén lévő szabad helyen repülhettek ki a méhesből? (Lásd az 1-2. ábrán.) 12. Mi az ilyen méhes neve? 4