Paládi Kovács Attila: Az abara (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 5. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

1945-1960 1920-1945 1900-1920 1880-1900 a) csak egy-két gazdaságban van: b) minden tizedik gazdaságban van: c) minden ötödik gazdaságban van: d) minden második gazdaságban van: A táblázatot célszerű ugy kitölteni, hogy a gyűjtő időperiódusok szerint tart sorrendet. ELHELYEZÉS, TÁROLÓKÉPESSÉG 44. Az abara hol található: a) a falusi telken; b) a falun kivül, a kaszálókon, réteken; c) mindkét helyen. 45. Volt-e változás az elhelyezésben az emlékezettel elérhető időben? (Például: a mult században az abarák kint voitak a határban, de később azok megszűntek, s csak a falusi telken maradtak meg.) 46. A falusi telek melyik részén helyezték el az abarákat? Készítsünk léptékes telekvázlatot a fontosabb épületek feltüntetésével (lakóház, istálló, csűr, abara, kut stb.)! 47. Volt-e formai különbség a faluban elhelyezett és a kaszálókon található abarák között? 48. Az objektum tárolóképessége annak méreteitől, formájától függ (pl. tető alakja gula vagy nyeregforma). A lehetséges maximális befogadóképesség mellett célszerű megtudni, hogy tulajdonosai hogyan használták ki a tároló kapacitását? 49. A felmért objektumokról jegyezzük fel, hogy tulajdonosuk hány szekérrakomány széna befogadására tartja alkalmasnak? Érdemes megtudni, hogy egy szekérrakomány széna, sarjú hány mázsa sulyu lehet (-tói -ig). 50. Az abara rendszerint nem egy időpontban telik meg. A nyár elején berakott széna idővel ülepszik, fajlagos súlya nő. Hogyan időzítik a rakodást, hányszor rakodnak egy évben? 51. Hogyan történik az abara fedelének feljebb emelése? Hány ember szükséges a tető emeléséhez? 52. Hogyan történik a berakodás? Hány ember szükséges a rakodáshoz? 7