Juhász Antal: Tanyai telekelrendezés (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 3. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

8. Tulajdonföldön vagy bérföldön épültek a tanyák? Milyen az örökföldes és haszonbéres tanyák aránya a település határában? 9. Készitsünk helyszínrajzot nagygazda, kisparaszt és szegényparaszt tanyájáról! figyeljünk arra, hogy a tanyák kiválasztása tükrözze a tanyai népesség felszabadulás előtti társadalmi rétegeződését. 10. Vannak-e olyan tanyák, amelyekhez zárt településen lévő falusi, városi ház tartozott? — (Ismert, hogy a tanyák kezdetben telepiiléstartozékként jöttek létre.) — Ha találunk rétegben egy gazda tulajdonában volt tanyát és belterületi portát (telket), rajzoljuk le mindkettő telekelrendezését. Érdemes a kettőt összevetni ! 11. Mekkora volt a tanyatelek átlagos területe? A gazdák mekkora területet tartottak szükségesnek igénybe venni a tanyaépitéshez? II. EGY ADOTT TANYA TELEKRENDJÉNEK VIZSGÁLATA Keressünk olyan tanyákat, ahol érintetlenül — vagy kevés változtatással — megtalálható a mult századi telekelrendezés. Elsősorban ezeket érdemes adatfelvételre kiválasztanunk. Ha ilyen tanyát nem találunk, akkor a viszonylag legrégibb 20. századi tanyát keressük meg, ahol az építtetők vagy leszármazottaik élnek. 12. A tanya adatai megye: mai helységnév: régi helységnév: szűkebb földrajzi név (határnév, dűlőnév): házszám (mai és régi): a tanya tulajdonosa: a tulajdonos lakása: Az épités ideje. A tanya földrajzi helyzete 13. Mikor épült a tanya? Milyen sorrendben készültek a telek épületei? 14. Változott-e a tanyaépités óta a telekrend? Ha igen, mikor és milyen változások — bontások, ujabb építkezések — történtek? (Ha nem csupán az épületek használata változott - pl. istállóból takarmányos vagy kamra lett —, hanem több építményt elbontottak és ujakat építettek, akkor a régebbi telekelrendezést kívánatos külön vázlatrajzon jelölnünk! Ezen tüntessük föl, hogy bemondás alapján a régebbi állapot rekonstrukciója. ) 5