Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

I. BORONAFALAK A) BORONAFAL (keresztfejes borona) 1. A fal természetes állapotban hagyott vagy egy-, két-, esetleg mind a négy oldalán lefaragott fatörzsekből a sarkoknál és a keresztfalaknál csapolással összeerősitve készüL Mi az ilyen fal neve? Az épitkezés előkészítése 2. Készitettek-e alapot az ilyen fallal készült épületnek? Ha igen, milyet és hogyan (pl, a sarkok alá követ tettek, aláfalazták, stb. )? 3. A gyűjtés helyén melyik a legalkalmasabb fafajta és ezen kivül még milyet használnak fel az ilyen épületekhez? 4. A felhasznált faanyagot épités előtt hogyan alakitották:meghagyták eredeti állapotában a kéreggel együtt? — csak a kérget hántották le róla? — csak egyik oldalán faragták le (külső vagy belső oldalán)? — két oldalon lefaragták? — mind a négy oldalán megfaragták? 5. A lefaragás munkamenete és eszközkészlete. Épités 6. Tettek-e a fal legaljára a többinél nagyobb méretű fát (talpgerendát)? Ezeket hogyan lapolták össze? Mi a neve? A válaszfalak alatt is volt ilyen gerenda? 7. A fatörzseket a sarkokon és a válaszfalaknál hogyan erősítették össze:— fészkeléses csapolással? ebben az esetben a gerendavégek túlnyúltak a csapoláson?— lapolva? — egyéb módon — (lehetőleg rajzoljuk!) 8. A nagyobb nyílászárókat hogyan helyezték el? Az ajtónál és az ablaknál a félfákban kiképzett vályat tartja a fatörzseket? 9. A kisebb ablakok kialakítása hogyan történt? Csak egy, vagy az egymás mellett fekvő két gerenda egész- vagy fél szélességében vágták ki a nyílást? 10. A nyílászárókat hogyan helyezték el? Mivel erősítették be? 6