Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

Egyéb kérdések 14. Mikor, általában melyik évszakban épitik a téglafalu é­pületeket? 15. A téglafal elterjedtsége: — mióta építenek számottevő mér­tékben téglából? — mi ma az aránya az egyéb építőanyagból készült épületekhez? VI. KŐFAL 1. Épitkeznek-e vagy épitkeztek-e nyers vagy faragott kő­ből? A kőfal építése 2. A faragatlan köveket a fal síkjának megfelelően egy vonal­ba összerakják és közüket rendezetlen kövekkel kitöltik, ezt rétegen­ként sárral vagy mésszel leöntik? 3. A faragatlan köveket illesztik és közükbe sarat, meszet öntenek? 4. A faragott kövekből alakítják ki a fal sikját, közüket ren­dezetlen vagy rendezett kővel kitöltik, e kitöltésre minden egyes réteg után sarat, meszet öntenek? 5. Az egész falat faragott kövekből illesztve épitik, a kövek közé meszet, sarat tesznek? 6. Az épület sarkainál, esetleg a nyílászárók (ajtók, ablakok) szemöldökénél stb. faragott követ használnak, s a fal többi részét az 1, 2, 3. vagy egyéb módon készítik el? Befejező munkálatok 7. A kőfal tapasztása, vakolása mivel, milyen eszközökkel és hogyan történik? 8. A meszelés, illetve a festés mikor és hogyan történt? Amennyiben a mészbe színező anyagot kevertek vagy kevernek, mi az és milyen a keverési arány? Munkaszervezet 9. Kik épitik a kőfalat (helyi mesteremberek stb. )? 10. Kik tapasztják az épületet? 11. Kik festik, meszelik az épületet? 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom