Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

13. A falat hagyják-e összeállni, ülepedni? Mennyi ideig? 14. A nyílászáró szerkezetek helyét kihagyják-e a fal építésekor vagy utólag vágják ki? Az előbbi esetben milyen eljárással, az utóbbi esetben hogyan és mivel? 15. Az igy készült fal milyen vastag alul? felül? Befejező munkálatok 16. A falat elkészülte után mennyi idöbel lehet tapasztani? 17. Mik a tapasztásnálfelhasznált anyagok (sár, trágya, törek, stb.) és mi ezek keverési aránya? 18. A tapasztás előkészítése hogyan történt (gyúrás, tiprás stb.)? 19. A tapasztás munkafolyamatát és a szükséges eszközöket (simitó stb.) részletesen irjuk le! 20. Hány rétegben tapasztottak és van-e különbség az egyes rétegek között? 21. A tapasztás után mikor lehet meszelni? 22. Amennyiben a mészbe színező anyagot tettek vagy tesznek, mi az és milyen arányban? Az épités munkaszervezete 23. A fal építéséhez hány ember kell? Az építésben résztvevők között kinek mi a feladata? Voltak-e állandó munkacsoportok az ilyen fal építésére? 24. Mennyi ideig tart egy ilyen épület elkészítése (építményfajtánként részletezve: pl. egy háromosztatu lakóház stb.)? 25. Mi volt a fal verésében résztvevők fizetése? 26. Van-e olyan ember, aki tud még ilyen falu épületet építeni? 27. A tapasztást kik csinálják (külön tapasztó emberek, a tulajdonos stb.)? 28. Kik meszelik az épületet? Egyéb kérdések 29. Melyik évszak a legalkalmasabb a vertfal készítésére? 30. A vertfal elterjedése: — készitenek-e ma is ilyen falat? — lakóház vagy melléképület készül ilymódon? — meddig épültek vertfalu épületek? — az ilyen falu épületeknek mi a többiekhez viszonyított mennyiségi aránya? 20