Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

17. A tapasztás után mikor lehet meszelni? 18. Amennyiben a mészhez színező anyagot kevernek vagy kevertek, mi volt az és a keverés milyen arányban történt? Az épités munkaszervezete 19. A fal rakásához hány ember kell és mennyi ideig tart a fal felépitése (a különféle épületeknél)? 20. Van-e olyan ember, aki tud még ilyen falat rakni? 21. A tapasztást kik csinálják (külön tapasztóemberek, a ház tulajdonosa stb. )? 22. Kik meszelik az épületet? Egyéb kérdések 23. Melyik évszak a legalkalmasabb a rakott fal készítéséhez? 24. A rakott fal elterjedése: — készitenek-e ma is ilyen falat? — ha igen, lakóház vagy melléképület készül ilymódon? — ha nem, meddig épültek rakottfalu épületek? — mi az ilyen falu épületek többiekhez viszonyított mennyiségi aránya? B) CSÖMPÖLYEGFAL 1. A kellően előkészített sárból nagyméretű csomókat formálnak és azokat sorban egymásra csapkodva készítik a falat. Mi az ilymódon készült fal neve? Az építőanyag előkészítése 2. A falhoz szükséges anyagok (föld, trágya, agyag, polyva, törek, viz stb. )? 3. Mi ezek keverési aránya? 4. A falhoz szükséges anyagok előkészítése az építkezésre hogyan történt (taposás, tipratás stb.)? A sár ö s s z e á 11 i t á s á csomókba 5. Mekkora csomókat alakítanak ki? 6. Hogyan történik ez és esetleg milyen segédeszközökkel? 16