Balassa M. Iván: Épületfalak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 2. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

14. Kérjük a fonás munkamenetének leírását. 15. Készitettek-e előre megfont, a vázszerkezetbe beilleszthető sővénybetétet? Ennek készítése és a vázszerkezetbe beillesztése hogyan történt? 16. Mennyi ideig hagyták a fonást száradni a tapasztás előtt' Azonnal tapasztani kezdtek? Befejező munkálatok 17. Az építményt a teljes falvastagság eléréséig hányszor és milyen időközönként tapasztották? 18. Azokat a gerendákat, amelyekre tapasztás került, a tapasztás előtt bevagdosták-e, hogy a sár jobban tapadjon? 19. A tapasztásban milyen anyagokat használtak fel, és mi azok keverési aránya? 20. A tapasztás anyagának előkészítése hogyan történt (lábbal taposás, lóval tipratás stb.)? 21. A tapasztás munkafolyamata és eszközei (pl. simitó). 22. Az utolsó tapasztás után mikor lehet meszelni? 23. Milyen színezőanyagokat tesznek vagy tettek meszeléskor a mészhez és milyen arányban? Az építkezés munkaszervezete 24. Az ilyen falu építmény felépítéséhez (pl. egy háromosztatu lakóház: szoba-konyha - szoba v. kamra, egy kétfiókos csűr, pajta: csürfiók-szérü-csürfiők) hány ember szükséges, és mennyi ideig tart az építkezés? 25. A munkában résztvevők megoszlása (mesterember, kisegítők, specialisták stb. ). 26. Van-e még olyan ember a gyűjtés helyén, aki tud ilyen falu építményt készíteni? 27. A tapasztást kik csinálták (specialisták stb.)? 28. Kik meszelik az épületet? Egyéb kérdések 29. Az építkezéshez szükséges faanyagot mikor vágták ki (közvetlen az építkezést megelőzően, előző télen stb.)? 30. Melyik évszak a legalkalmasabb az ilyen falu építmény építéséhez (részletezve az egyes munkaütemeket)? 31. A gyűjtés helyén meddig készítettek ilyen fallal épületeket (részletezve az építményfajtákat, lakóház, gazdasági épület stb.)? 1 3