K. Csilléry Klára: Szobabelsők (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 1. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

Megjegyzendő, hogy Magyarországon a jelen század elejéig a parasztházak többségében egy vagy két szoba volt, mégpedig az utóbbi esetben az egyik a lakó-, a másik a parádés szoba („tisztaszoba"). Mindkét szobában lényegében egyazon szabály szerint volt szokás felállítani a bútordarabokat, asztalt, padot, ágyat stb. A két szoba közötti különbség — szerepüknek megfelelően — inkább a diszitettségben volt. Az országnak azokon a területein, ahol a két lakóhelyiség egyike hálókamraként szolgált, a másik a család lakószobája volt. Magyarországon ma már még a régi berendezési elvekhez igazodó parasztházak többségében is sokban eltér a berendezés képe a korábban általánostól. Egyes bútordarabok, ágynemű, faldiszités, képek kicserélődésén tul a leggyakoribb változás az, hogy a szobai hagyományos tüzelőberendezés (kemence, kályha) helyébe vagy mellé sparherd került, miáltal sokban elmosódik a szoba és a konyha használata közti korábbi eltérés: a szoba lakókonyha-szerűvé válik. De kihatnak a szoba hagyományos használatára az újonnan létesitett helyiségek is, igy a nyárikonyha vagy a verandává beüvegezett tornác. Igyekezzünk mindezekre ügyelve a kutatómunka kezdetén a vizsgálathoz a korábbi normáknak minél teljesebben megfelelő lakást vagy lakásokat kiválasztani. Ha olyan házat találunk, ahol minden lakóhelyiség (lakószoba, parádés szoba) egyaránt régiesen lenne berendezve, ugy leghelyessebb a vizsgálódást mindkét helyiségre kiterjeszteni. Ha van rá lehetőség, ajánlatos a vizsgálatot több családnál is megismételni. Ha választási lehetőség van, kérjük, hogy a választott példák különböző társadalmi helyzetet tükrözzenek, továbbá, ha több régóta egymás mellett élő vallásfelekezet vagy nemzetiség volna a községben, ugy mindegyikük legyen képviselve. Ha van rá mód, ügyeljünk arra is, hogy az általunk kiválasztott egyik ház az utcasornak a jobb, a másik a bal oldaláról kerüljön ki. A megfelelő lakóhelyiségekről készitsünk méretarányos alaprajzot, s ha csak lehet, a helyiség minden egyes faláról vetületi rajzot (lásd a példát a mellékleten!), továbbá minél több fényképet. Készitsünk ezen kivül vázlatos alaprajzot a lakóhelyiséget magába foglaló házról, megjelölve a tájolást és a bemutatott lakószoba helyét. A szoba alaprajzát közönséges kockás papirra, összeragasztott füzetlapokra lehet késziteni ( lm = 10 cm = 20 kocka). Az igy dokumentált lakószobák berendezéséről, illetve a benne folyó életről igyekezzünk minél teljesebb képet adni, a továbbiakban következő kérdések segitségével. A leirásnál, ahol csak lehet, saját megfigyeléseinkre támaszkodjunk.Ha alkalom van rá, igyekezzünk a kiválasztott lakószobát különböző évszakokban,napszakokban, ünnepi alkalmakkor és különféle köznapi szobai munkák végzésének idején felkeresni és az igy szerzett tapasztalatokat rögziteni. 4