Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BÍRÓ FRIDERIKA: Virágok a harcmezőn. Ünnepi köszöntő

9. kép. Az egyik rövid oldal. (DEIM Péter felvétele)

mesterien kidolgozott asztalosmunka. A rövid oldal akár a lábvéget, akár a fejvéget is jelenheti. Ha most múzeumi tárgyként leltároznám, elsőnek azt írnám a szóban forgó rövid oldalról: keményfából, keretbetétes technikával készült. A keret fölső része szabályos, félköríves, majd középtájon befelé enyhén szűkül. Itt egy tenyérnyi széles heveder fogja össze a keret két szélét. A keret szárai a heveder alatt kis ívben kifelé fordulnak, majd alul belefutnak az ívelt bölcsőtalpba. Fölül, a keret belső peremén széles, az ívet követő párkány húzódik, ami alul a két oldaldeszkába van csapolva. A bölcső többi része is csapolással, illetve hornyolt technikával illeszkedik egymáshoz. Az említett heveder két mezőre osztja a rövid oldalt. A mezők vékony, 3-4 milliméter vastag falemezekkel vannak kitöltve. A falemezek „alkotják” a betéteket, amelyeket a belső oldal felől egészen keskeny lécrátét erősít a kerethez. Meg kell még egyszer jegyezni, hogy mindkét bölcső készítése azonos módon történhetett. Mikor a rövid oldalak, meg a hosszú oldalak elkészültek, „jöhetett” a mázoló. O festette le a bölcsőt kívül-belül. Az alapszíneket természetesen a megadott tervek alapján vitte föl a fára. Miután ezzel készen volt, a legnehezebb munka következett: a különböző motívumok, díszítések, figurák felrajzolása és megfestése. Valóban ez lehetett a legnehezebb feladata a rajzolónak, festőnek.

Milyen virágok nőttek az isonzói harcmezők közelében 1917-1918 telén? - kérdezheted tőlem. Egy részüket már láttad, hiszen a legszebbeket köszöntésedre csokorba kötöttem. De maradt még elég virág a Művész

palettáján, amikből a bölcsők betéteire, párkányaira szirmokat szórt, füzéreket kötött, virágos díszítősorokat pingált. Itt van előttem két rajz, a mautersdorfi bölcső és díszeinek vázlatrajza. Az egyik rajz a legelső vázlatnak tűnik, festése még kissé elnagyolt, a színek halványak, de ennek ellenére jól érzékelhető a Művész elképzelése a készülő műről, és szinte azonnal kivehető a díszítés teljes szerkezete. A vékony papírlap szélén pedig ott olvashatod a virágok, növények ceruzával írt listáját, amiket díszítésként tervezett, amelyekből választani akart: „mogyoró, gyermeklánc, bogáncs, makk, őszirózsa, boróka, vadrózsa gyümölcse. Nyári: vadrózsa, szarkaláb, mák, búzavirág, georgina, nefelejts, akác, margaréta, bogáncs, búzakalász". A rajzon jól láthatod a színezésre vonatkozó, szintén ceruzával írt feljegyzéseit is: volt, amikor csak betűket használt, például f-et, jelezve, hogy ezt fehérre kell festeni. Előfordult, hogy németül írta fel a színeket: „gelb, braun”. Ezek a feljegyzések feltehetően saját maga emlékeztetésére készülhettek.

10. kép. A mautersdorfi bölcső és díszeinek vázlatrajza. (DEIM Péter felvétele)

A másik lapon a teljesen kidolgozott, kifestett rajzok részleteit láthatod. Ez az előző vázlatrajz mása, amelyen már biztos, határozott vonalak, kidolgozott motívumok, élénk, szinte világító színek jelzik a Művész „letisztult” elképzeléseit. Ezen a vékony rajzpapíron, akárcsak a legelső vázlaton egy másik rajz is feltűnik: a szintén mértani pontosságú rajz a bölcsőt oldalnézetből mutatja.

205