Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARANYOS SÁNDOR: Gyűjteményi politika és gyűjteménymenedzsment a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
pedig hozzátartozik a feldolgozatlan kulturális javak utólagos tudományos meghatározása is, a gyűjtő személyétől függetlenül, az adott éves intézményi céloknak alárendelve. Felvethető a kérdés, hogy akkor hol van ebben a rendszerben a Gyűjteményi Osztály felelőssége, és vezetője hogyan láthatja el a gyűjteménymenedzsment feladatait? A kulcs az együttműködésben és az állomány folyamatos ellenőrzésében van. Nemcsak a gyűjtemé- nyezési stratégia, hanem a gyűjteménymenedzsment fontos alapja is a gyűjtemények múltjának, jelenének és jövőjének pontos ismerete.36 Ugyanis a folyamatos tudományos feldolgozó munka, a pontos gyarapítás, és a törzsanyagok37 állandó leírásában rejlik. A kooperáció pedig a felső vezetői és a gyűjteménymenedzsmenti teendők összehangolásában keresendő. Hiszen a felelős kollégák, állandó belső képzésekkel, a jogszabályi hátterek, az új struktúrák megismertetésével, az érdekes, kihívást rejtő gyűjteményi egységek kiosztásával úgy gondolom motivál hatóak. Az integrált múzeumi rendszer és a gyűjteményi struktúra összehangolása A stabilitás megteremtését, és a gyűjteménymenedzsment egyik alapját alkotó működőképes nyilvántartási szabályozást, ebben a fejezetben nem a humán erőforrások, hanem a múzeumi informatika oldaláról közelítem meg. A kulturális örökség megőrzésének az intézményei a kreatív ipar intézményei. Céljuk mindenki számára különböző módokon elérhetővé tenni a szellemi, tárgyi és épített örökség elemeit. A múzeumi informatikai rendszereknek - a gyűjtemények oldaláról közelítve azt - három oszlopa van: az integrált múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek (CMS - Collection Managemant System), a digitális kultúra, vagyis a kulturális javak átformálása digitális tartalmakká (digitalizálás), illetve a digitális tartalmak webes kommunikációja, a „social media” és a múzeumi környezetben egyre népszerűbb applikációk. A három tartóelem közül, jelen esetben csak a CMS rendszerrel foglalkozok.38 Az informatikai eszközök múzeumi használata meglehetősen felemás képet mutat, bár a helyzet a különböző minisztériumi pályázatok segítségével, az Európai Uniós források 2007-2013. közötti lehívásával évről-évre jobb helyzetet mutat.39 Lassan be kell látnunk, mindennapjaink elképzelhetetlenek lennének a digitális kultúra adta eszközök, lehetőségek nélkül. Az Y generáció számára már az általános iskolában is kötelező tananyag volt az informatika, a Z nemzedék pedig a gifek, postok világában él. Mindezek ellenére sok múzeum küzd azzal a problémával, hogy a számviteli szoftverekhez, vagy közelebbi példát említve, az integrált könyvtári rendszerekhez hasonlóan, a teljes tudományos munka számítógépen történjen. Sőt, a komplett gyűjteményi munkát, egy folyamatirányítási szoftverrel koordináljuk. Az okok keresése helyett viszont úgy gondolom célszerűbb a megoldandó feladatokra fókuszálni. A Gyűjteményi Osztály szervezeti fejlesztése, a gyűjteménye- zési struktúra átalakítása, és alapvetően a gyűjteménymenedzsment szemszögéből közelítve a nyilvántartási adatbázishoz, kiemelkedő tényező a rendszer stabilitásának megteremtése. Egyrészről nem várható el a muzeológusoktól precíz, a szabályokhoz illeszkedő és pontos leltározás, ha nem naprakész, és nem kereshető az adatbázis. Másrészről 21. századi, korszerű múzeumi működés nem követelhető meg a papír alapú nyilvántartások vezetésével, főleg ha évente több ezer darabbal gyarapszik az Intézmény műtárgygyűjteménye. Harmadrészről az integrált múzeumi rendszerek alkalmasak az összes alapleltár egybeolvasztására, kezelésére - beleértve a leírókartonokat is - és a kiegészítő adatállományok segítségével, a műtárgyak kölcsönzése, létété, mozgatása, restaurálása is rögzíthető. A három érv kirajzolja a tudatos gyűjteményezés és a gyűjteménymenedzsment legfontosabb eszközének szü kségszerűségét. Miként állíthatunk fel egy stabil adatbázist? Hogyan készíthetjük elő ezeket a funkciókat? Mindenekelőtt olyan szoftvert kell kiválasztani, amely eleget tesz az alábbi feltételeknek: • általánosan elfogadott szoftveralapokon nyugodjon, • szabványos inputtal, outputtal, adatcsere-formátummal rendelkezzen, • távoli lekérdezhetőséget biztosítson mind célpontként, mind kiindulópontként, • múzeumi környezetre alkalmazható, • moduláris felépítésű legyen, • biztos disztribúció, folyamatos fejlesztés álljon mögötte, • költséghatékony megoldást nyújtson.40 Ezt követően, a szoftver bevezetését elő kell készíteni az érintettek belső képzésével, és a szabályzatok megalkotásával. A korábban érintett newyork-i példa is türközi, hogy nemcsak a struktúra felvázolására, a stratégia körvonalazására van szükség egy szabályzat összerakásánál. A gyűj36 Bereczki Ibolya 2010-ben a gyűjteményezési stratégia kialakításánál, a következő gondolatokat fogalmazza meg: „A gyűjteményezési stratégia: a múzeumi gyűjtemények múltja, jelene és jövője rövid, közép- és hosszú távon. Elsősorban gyarapításra, és a gyarapítással a gyűjteménybe kerülő tárgyakra, dokumentumokra vonatkozik, ebben az értelemben szőkébb, mint a gyűjteménymenedzsment, de szemléletében átfogóbb. A stratégia révén a gyűjteménybe került anyagok kezelése már a gyűjteménymenedzsment körébe tartozik." BERECZKI Ibolya 2010. 119. 37 A „törzsanyag" kifejezés a gyűjteményekbe régebben bekerült, kideríthetetlen, illetve nem tisztázható eredetű daraboknál használható. Lásd 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200020.NKM (Letöltés ideje: 2016. április 4.) 38 Vö. BÁNKI Zsolt 2010. 196-214., BÁNKI Zsolt 2008. 117-123. 39 20IS-ben a Belügyminisztérium, majd 2016-ban az EMMI múzeumi informatikai szakfelügyelete indított kérdőíves kutatást a hazai muzeális intézmények informatikai helyzetéről. A vizsgálatok eredményei 2016 áprilisában még nem voltak nyilvánosak. 40 BÁNKI Zsolt 2010. 200. 142
