Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
Arapovics Mária KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELI ALAPÚ MŰKÖDÉS - A MÚZEUMOK TÁRSADALMIASÍTÁSA „A múzeum nem önmagáén való, hanem a közönségért, a múzeumot eltartó társadalomért”.' Bevezető Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója a múzeumi szakemberek vezetőképzőjén a jövő múzeumának döntéshozóit egy történettel vezette be a vezetési ismeretekbe: „1987-ben az Arn- heimben működő skanzent be akarta zárni a holland kulturális tárca. A múzeumi vezetés feladott egy hirdetést, hogy az április 23-24-i hétvégén jöjjön el mindenki, aki tiltakozik a bezárás ellen. Ezen a hétvégén 10 km-es forgalmi dugó keletkezett az Arnheimbe vezető utakon, s teljes tiltakozást váltott ki az intézkedés. Másnap leváltották a kulturális minisztert, és rövidesen elindult a múzeumok rekonstrukciójára és megújulására megfogalmazott DELTA program”2 A holland skanzenre a tanulmány írásakor rákerestem, a malmai most is szépen őrölnek, egy turisztikai oldal egy, az öt érzékszervünkre ható kiállítását ajánlj a látogatóknak.3 Cseri Miklós szerint „társadalmi beágyazottság és elismertség nélkül nincs a múzeum mögött erő. ”4 A múzeum nagy tapasztalattal rendelkező és kiváló kapcsolatépítő vezetője, KALDY Mária külön tanulmányban is felhívta a figyelmet a társadalmi beágyazottság gyakorlatára a Skanzen és közösségeinek élő kapcsolatrendszerét bemutatva.5 Tanulmányom fókuszában az a kérdéskör áll, hogy miként lehet közösségi alapon működtetni a magyarországi múzeumokat, hogyan lehet a muzeális intézményeket társadalmiasítani. Azt vizsgáltam meg, hogy a társadalmi részvétel nemzetközi gyakorlatban elfogadott modelljét hogyan lehet intézményi szinten megvalósítani, milyen módszereket és eszközöket érdemes alkalmazni közösségi alapú működés tervezésekor. írásom a kulturális kö1 CSERI Miklós 2010a. 99. 2 CSERI Miklós 2010b. zösségfejlesztés értékeinek és múzeumi lehetőségeinek továbbgondolására irányul, melyre a „Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás" címet viselő, az Európai Unió és a magyar kormány által finanszírozott EFOP- 1.3.1. számú projekt szakmai vezetői feladatai is inspiráltak.6 Tanulmányomban a projekt által létrehozott munkacsoportok és műhelymunkákon elhangzott előadásaimat továbbgondoltam, és a műhelyek ötletbörzéinek eredményeit is hasznosítottam.7 A múzeumok és a társadalom Múzeumaink, muzeális intézményeink jelentős részét - különböző korokban - helyi civil kezdeményezésre, közösségi összefogással hozták létre. Megalapításukat követően történelmi, társadalmi és gazdasági folyamatok hatására, szakmai irányítás mellett, főként állami és megyei tulajdonban, a 1990-es évektől helyi vagy megyei önkormányzati, a kevés magán fenntartó mellett esetenként helyi civil szervezeti keretben működtek. Ezen intézmények a fenntartás különbözőségei ellenére nyomon követhetően továbbra is aktív szervezői, mozgatórugói voltak az adott település vagy településrész kulturális-közösségi tevékenységének. 2013 óta a múzeumok többsége a helyi önkormányzatok kezelésében működik, állami költségvetési támogatással és egyéb bevételekkel gazdálkodik. A döntő többségében társadalmi összefogással alapított múzeumok oldaláról nézve nem nevezhető új gondolatnak a társadalmi vagy közösségi alapon működtetett múzeum víziója, a társadalmi szerepvállalás erősítése, a muzeális intézmények „társadalmiasítása”. Az elmúlt kétszáz évet szemlélve a történelmi változásokkal együtt a múzeumok társadalmi szerepvállalása hullámzó volt. A közösség által alapított intézmények a financiális terhek viselése következtében közigazgatási fenntartás 3 http://www.openairmuseum.nl/ 4 CSERI Miklós 2010b. 97. 5 KÁLDY Mária 2015. 6 A „Cselekvő közösségek, aktív közösségi szerepvállalás” projekt (EFOP-1.3.1 -15-2016-00001) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (projektgazda), az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Művelődési Intézet konzorciuma indította el 2016 szeptemberében és 2019 szeptemberéig tart. Célja a kulturális közösségfejlesztési folyamatok szolgálatába állítani a múzeumi, könyvtári és közművelődési területen működő helyi kulturális intézményeket; képessé tenni ezeket, az önkormányzatokat és a civil szervezeteket az aktivitásukban megerősített közösségek és kezdeményezéseik befogadására, támogatására, a közösségi aktivitás fenntartására, ezzel elősegítve a magyar társadalom kohézióját. 7 „Az intézmények társadalmiasítása” munkacsoport munkájában részt vettek: Aranyos Sándor, Arapovics Mária, Beke Márton, Balázs Ákos, Berényi Marianna, Bodó Márton, Bognárné Lovász Katalin, Borbély Zsuzsanna, Brachinger Tamás, Deme Péter, Eszenyiné Borbély Mária, Fehér Miklós, Gherdán Katalin, Kálóczi Lola, Kispálné Lucza Ilona, Málek Andrea, Monostori Éva, Pákay Viktória, Róznerné Lipcsey Zsuzsanna, Sághy Ilona, Szalai Tünde, Tóth Máté, Vereség Ilona 91
