Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban

készülő képeket a látogatók a kattintást követő néhány perc múlva magukkal vihetik. A korabeli leírások alapján berendezett műteremben különböző háttérvásznakból válogatva lehet képet komponálni, életképekhez szüksé­ges tárgyak felhasználásával. A családok, gyerekek, egyé­ni látogatók a fényképezéshez felvehetnek egyes kora­beli viseleti elemeket is, hogy még jobban belevonódja- nak a múzeumi élménybe. Mesekönyv - Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik A Skanzent akár képzeletben is be lehet járni ennek a néprajzilag hiteles információkat feldolgozó mese­könyvnek a segítségével. Szereplője egy ikerpár: Mák­szem és Gubó, akik elvesznek a Múzeumban. Miután elindulnak, hogy megtalálják az osztályukat, egyre többet tudnak meg a Múzeumról, a múzeumi kiemelt helyszí­nekről: a boszorkánykonyháról, a szatócsboltról, lélek- lyukról, vonatról és még sok más varázslatos dologról. A MOLNÁR Krisztina Rita által írott és SCHALL Eszter ál­tal dedikált könyv 8-12 éves korú gyermekeknek aján­lott, célja a múzeumhoz kapcsolódó tudás élményszerű átadása egy kerettörténetbe ágyazva.33 A Gyerek Skanzen projekt folytatása - Gyerek Skanzen II. A Gyerek Skanzen projekt tervezése során további, több irányba futó ötletek születtek, ezeket egy követke­ző programba illesztettük. Lényeges szemponttá vált a nagyobb gyerekek, vagyis a tinédzsereknek részvételre és felfedezésre ösztönzése, illetve megszólítása, esetle­gesen a digitális technika lehetőségeinek kiaknázásával. Tervezzük a nem hagyományos családban érkezők szá­mára különböző programok és programcsomagok ösz- szeállítását is, továbbá különböző témákra épülő inter­aktív helyszínek kialakítását. Módszertani megfontolások, összegzés A gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe véte­le elengedhetetlen. Ehhez pszichológiai, neveléstudomá­nyi munkák ismeretére, óvónők, tanítók, múzeumpedagó­gusok tapasztalatára van szükség. A meghatározott irány eléréséhez - például játékelemek felhasználásához - tudni kell, milyen típusú tevékenységek segítenek a fejlesztés­ben, mivel lehet élményszerűvé tenni a múzeumlátoga­tást, és hogyan lehet ötvözni a szórakoztatást és ismere­tátadást. A vezetett játék, a szabad játékon alapuló felfe­dezés és a többi forma mind más-más célt szolgál, és más­más eszközzel érhető el. Mindezt egy múzeumi kontex­tusba kell ágyazni, és egy adott tematikai háttérhez for­málni. De a folyamat lehet ellenkező irányú is, hiszen a tartalomhoz lehet adott játéktípust is illeszteni. A brainstorming egy vegyes szakmai hátterű csapat­tal rengeteg remek ötletet eredményezhet, amelyeknek megvalósítása sokszor nem is anyagi kérdés, hanem sok­kal inkább szellemi tőke befektetését igényli. A kiállítás­ban lévő, felnőtteknek tervezett, játékos, interaktív ele­mek a gyerekeknek is élvezetesek lehetnek, azonban ha gyerekek számára tervezünk, minden esetben figyelem­mel kell lenni arra, hogy a felnőttek is aktívnak érezzék magukat és szintén élményként éljék meg a múzeumlá­togatást. Az egységes, de a múzeumi miliőtől el nem térő ar­culat, a könnyen érthető szövegek, tiszta instrukciók el­engedhetetlenek egy gyerekekre fókuszáló fejlesztés so­rán. A legjobb az, ha a fejlesztés mindenre kiterjed, és átfogóan változtatja meg egy múzeum imázsát: az infra­struktúra, kommunikáció, tartalmi elemek és az interak­tivitás, a szolgáltatások, rekreációs helyek és játékhely­színek mind hozzátartoznak egy komplex szemlélethez. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyerek Skanzen pro­jektje a tervezés és megvalósítás során ezeket az elveket és tényezőket vette figyelembe. A programelemekre vo­natkozó látogatói visszajelzések rendkívül pozitívak és igazolják a további fejlesztések tervét. 33 Készült a www.skanzen.hu honlapon található anyagok és a Faár Tamara által összeállított projektelem dokumentáció felhasználásával. 71 8 kép. Műterem. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Felföldi Mezőváros tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom