Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban

Brooklynban már a 19. század végén, 1899-ben megala­kult az első children’s museum.30 Általánosságban el­mondható, hogy ez olyan intézménytípus, amely gyere­kek számára készült és az informális tanulás előmozdítá­sára hoz létre programokat és kiállításokat. A gyerekek részére tervezett intézményekben felfedezés és játék segítségével lehet tanulni, ismereteket szerezni, készsé­geket, képességeket fejleszteni főként a tudomány, a természet és a történelem területén. Az interaktív tanu­lási élményt a szülőkkel együtt élik át családi tanulás ke­retében, de emellett rendkívül fontos tényező a szóra­kozás is. A gyerekmúzeumok változatos tevékenysége­ket kínálnak. A gyerekek magasságát figyelembe vevő belső tér kialakítását alapul véve a szerepjátékokon ke­resztül a kézműves tevékenységekig rendkívül széles skálán mozog a lehetőségek sora.31 Az intézménytípus fontosságát jelzi, hogy nemzetközi szervezetük van, amely a szakmai érdekérvényesítést és fejlődést szolgálja a tagok közötti kommunikációval. A projekt célja A Gyerek Skanzen fejlesztésnek három fő célja volt. Elsődlegesen a magyar lakosság körében a gyermekek számára a múzeumlátogatás élményszerűvé és érthető­vé tétele, és ezáltal a jövő múzeumlátogató generációjá­nak pozitív tapasztalatok biztosítása a múzeumról, mint intézményről. Célunk továbbá a visszatérő gyerekes lá­togatók igényeinek magas szintű kielégítése, valamint a hozzáadott tartalmak segítségével a múzeumtól eddig tá­volmaradók megszólítása, és ezáltal a látogatószám nö­velése. A projekt célközönsége A fejlesztés a kisgyermekes családokra koncentrál, akik szabadidő-eltöltés céljából keresik fel a Múzeumot. Fontosnak tartjuk, hogy a nem hagyományos családmo- dellben (gyereküket egyedül nevelő szülők, patchwork családok stb.) élők vagy nagyszülőkkel érkezők számára is megfelelő tartalmú és elérhető kínálatot biztosítsunk. A projekt elemei Kisbolt Ki ne szeretne boltosat játszani? - ebből az alapötlet­ből nőtt ki a szatócsbolt, amely szervesen illeszkedik a Mú­zeum alapkoncepciójához. A gyerekek méretére igazí­tott berendezés, a hiteles tárgyak (például az 1930-as évekből származó működőképes pénztárgép) és felsze­relés rengeteg lehetőséget biztosít a fejlesztésre. A bol­tot autentikus berendezéssel szereltük fel, fiókos, pol­cos, L-alakban a fal mentén körbefutó szekrény, pult és álló polc jelenti a fő darabokat. Kihívás volt, hogy régi tí­pusú, de új, vagy újnak látszó tárgyak kerüljenek be az enteriőrbe. A Kisbolt minden eleme megtapintható, azon­ban a gyerekek biztonságát veszélyeztető tárgyak, esz­közök nincsenek szabadon a helyiségben. Installációs ele­mekkel egészítettük ki a tárgyegyüttest, hogy életsze­rűbb legyen a tér: használható papírzacskók, csomagoló­papírok, stelázsicsíkok is kerültek ide. A koncepciót szerepjátékra építettük fel, amihez biz­tosítjuk a beöltözés lehetőségét mellény, kalap és kötény használatával. Ezen kívül számtalan más lehetőség is rej­lik a helyszínben, így például mérés, mértékegységek, pakolás, számolás témákra épülő játékokat is kipróbál­I. kép. Kisbolt. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Felföldi Mezőváros tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.) 30 https://en.wikipedia.org/wiki/Brooklyn_Children%27s_Museum Letöltés ideje: 2016. szeptember 14. 31 http://www.childrensmuseums.org/childrens-museums/about-childrens-museums Letöltés ideje: 2016. szeptember 14. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom