Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

SÁRI ZSOLT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum társadalmi múzeumi szerepei - falumúzeumtól a szolidáris múzeumig

azokat a településeket, ahonnan a múzeumba áttelepí­tett épületek származnak. A buszban egy-két tárgy és fotó illusztrálja a múzeum gyűjteményét, kötődve a fel­keresendő településekhez. A buszban egy interaktív „já­ték” kerül elhelyezésre, melynek témája a születésnap. A kiállítás mellett a helyi fiataloknak kínálunk majd ingyenes múzeumpedagógiai programot, illetve egy virtuális anyaggal visszaadjuk a közösségnek azokat az épülete­ket, tárgyakat, amelyek a Skanzenbe kerültek az elmúlt évtizedekben, azaz azokat a fotókat, épületfelmérése­ket, tárgyfotókat, néprajzi interjúkat, amelyeket az adott településen gyűjtöttek a múzeum kutatói az elmúlt öt­ven évben. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tu­dásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő kö­zösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nem­zedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kultu­rális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrate­remtenek, közös identitást és folytonosság-érzést nyújt számukra. Ennek védelmére fogadta el 2003-ban az Egye­sült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (az UNESCO) a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok meg­őrzése, az önálló kulturális arculattal rendelkező közös­ségek identitásának megerősítése, ezáltal a kulturális sok­színűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyia­sult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák je­lentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek vé­delme. Magyarország 2006-ban a XXXVIII. kihirdető tör­vény megalkotásával lehetővé tette a dokumentum rati­fikálását, melynek eredményeképpen hazánk harmincki­lencedikként csatlakozott az egyezményhez. Az egyez­mény végrehajtását irányító akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (ma Emberi Erőforrások Minisztériuma) megbízásából 2009 áprilisától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálja az egyezmény állami vég­rehajtásához kapcsolódó szakmai feladatokat, melynek során a múzeum szervezeti egységeként létrejött a Szel­lemi Kulturális Örökség Igazgatóság.18 A múzeumon belül működő igazgatóság szoros kap­csolatot ápol azokkal a közösségekkel, amelyek a nem­zeti listára került örökségelemeket ápolják, illetve terve­zik a listára való felvételt. Ennek az együttműködésnek az egyik csúcspontja a múzeumban, minden év pünkösd­jén megrendezett Pünkösdi Örökség Fesztivál, ahol egy- egy külföldi, az UNESCO világörökségi listáján szereplő közösség mellett valamennyi, a nemzeti jegyzéken sze­replő hazai örökségelem és az elemeket ápoló közösség vesz részt. Önkéntesek és a múzeum A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a múzeumi területen az elsők között indította el az önkéntes programját, amely­nek ma már majdnem kétszáz résztvevője van, a prog­ramban dolgozó önkéntesek pedig több ezer munkaórá­val segítik az intézményt. A múzeumi program elindu­lásakor célul tűztük ki, hogy a munka minél jobban illesz­kedjen a múzeum missziójához, vagyis a lehető legszéle­sebb társadalmi csoportok részére biztosítsuk a kulturá­lis értékekhez való hozzáférés lehetőségét. így a múzeu­mi program legalább ugyanolyan mértékben jelent segít­séget, értéket és feltöltődési lehetőséget az önkéntes­nek, mint a múzeumnak. Számunkra az önkéntes program egy olyan kölcsö­nös, mindkét fél számára hasznos együttműködés, amely a múzeum számára egy erőteljes társadalmi bázist jelent, az önkéntesek számára pedig egy fontos és jó ügy mel­letti értelmes elköteleződést. A program innovációs értéke abban áll, hogy a múze­umi környezetben egy jól felépített, szervezett, az intéz­mény céljaihoz igazított működő programot tartunk fenn, amely évről évre egyre jobban beépül a múzeum szöve­tébe és az önkéntes körökbe. A résztvevőket a program elindulásakor szervezett formában toboroztuk, ma már a program legnagyobb részben a szájhagyomány útján terjed, és így bővül.19 Számos területen számíthatunk önkénteseink mun­kájára, a látogatófogadástól (információ, tárlatvezetés, helyszínbiztosítás és -működtetés), a gyűjteményi mun­káig (adatfeldolgozás, restaurálási feladatok). Ehhez a jól szervezett rendszerhez elengedhetetlen volt az önkén­tes koordinátor feladatkörének kiépítése, amelyet ma már két kolléga végez, egy önkéntes munkatárs és egy múzeumi dolgozó. Az iskolai közösségi szolgálat megjelenésére azonnal reagálva, intézményünkben eleinte az önkéntes progra­munkba integráltuk a diákokat, majd a 2014-2015-ös tan­évtől önálló projektmunkát szerveztünk számukra. 2014- ben a Grundtvig Programban vettünk részt, ahol egy an­gol, egy belga, egy dán, egy norvég és egy svéd múzeum­mal közösen készítettük el a múzeumokban elindítható önkéntes programok kézikönyvét. Az Önkéntes Köz­pont Alapítvány (ÖKA) és a Fundagáo Eugénio de Alme- dia által szervezett program keretében fogadtunk 6 fő portugál önkéntest, míg egy önkéntesünk három hetet töltött Portugáliában egy magyar csapattal. Önkéntese­inkkel évente három alkalommal szervezünk találkozót, családi napot, közös kiállításlátogatást. Ökologikus gondolkodás - közösségi kert a Skanzenben A közösségi kertek egyik fő jellemzője, hogy városon belül, közösségépítő és önellátó szerepet vállalva jönnek létre. Mégis azt gondoljuk, hogy a Skanzen által működtetett rendszer illeszkedik a közösségi kert fogalomrendszeré­be, társadalmi üzenetébe. A múzeumi közösségi kert a múzeum zádori lakóházának (Dél-Dunántúl tájegység) udvarán áll, a parcellákat jelenleg nyolc család műveli. 18 www.szellemiorokseg.hu 19 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum önkéntességi gyakorlatáról és fejlesztési programjáról készült összefoglaló 2010-ben. BERECZKI Ibolya 2011. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom