Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
SÁRI ZSOLT: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum társadalmi múzeumi szerepei - falumúzeumtól a szolidáris múzeumig
azokat a településeket, ahonnan a múzeumba áttelepített épületek származnak. A buszban egy-két tárgy és fotó illusztrálja a múzeum gyűjteményét, kötődve a felkeresendő településekhez. A buszban egy interaktív „játék” kerül elhelyezésre, melynek témája a születésnap. A kiállítás mellett a helyi fiataloknak kínálunk majd ingyenes múzeumpedagógiai programot, illetve egy virtuális anyaggal visszaadjuk a közösségnek azokat az épületeket, tárgyakat, amelyek a Skanzenbe kerültek az elmúlt évtizedekben, azaz azokat a fotókat, épületfelméréseket, tárgyfotókat, néprajzi interjúkat, amelyeket az adott településen gyűjtöttek a múzeum kutatói az elmúlt ötven évben. A szellemi kulturális örökség alapvetően szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrateremtenek, közös identitást és folytonosság-érzést nyújt számukra. Ennek védelmére fogadta el 2003-ban az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (az UNESCO) a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. Az egyezmény célja ezen közösségi gyakorlatok megőrzése, az önálló kulturális arculattal rendelkező közösségek identitásának megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. Magyarország 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával lehetővé tette a dokumentum ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményhez. Az egyezmény végrehajtását irányító akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (ma Emberi Erőforrások Minisztériuma) megbízásából 2009 áprilisától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálja az egyezmény állami végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatokat, melynek során a múzeum szervezeti egységeként létrejött a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság.18 A múzeumon belül működő igazgatóság szoros kapcsolatot ápol azokkal a közösségekkel, amelyek a nemzeti listára került örökségelemeket ápolják, illetve tervezik a listára való felvételt. Ennek az együttműködésnek az egyik csúcspontja a múzeumban, minden év pünkösdjén megrendezett Pünkösdi Örökség Fesztivál, ahol egy- egy külföldi, az UNESCO világörökségi listáján szereplő közösség mellett valamennyi, a nemzeti jegyzéken szereplő hazai örökségelem és az elemeket ápoló közösség vesz részt. Önkéntesek és a múzeum A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a múzeumi területen az elsők között indította el az önkéntes programját, amelynek ma már majdnem kétszáz résztvevője van, a programban dolgozó önkéntesek pedig több ezer munkaórával segítik az intézményt. A múzeumi program elindulásakor célul tűztük ki, hogy a munka minél jobban illeszkedjen a múzeum missziójához, vagyis a lehető legszélesebb társadalmi csoportok részére biztosítsuk a kulturális értékekhez való hozzáférés lehetőségét. így a múzeumi program legalább ugyanolyan mértékben jelent segítséget, értéket és feltöltődési lehetőséget az önkéntesnek, mint a múzeumnak. Számunkra az önkéntes program egy olyan kölcsönös, mindkét fél számára hasznos együttműködés, amely a múzeum számára egy erőteljes társadalmi bázist jelent, az önkéntesek számára pedig egy fontos és jó ügy melletti értelmes elköteleződést. A program innovációs értéke abban áll, hogy a múzeumi környezetben egy jól felépített, szervezett, az intézmény céljaihoz igazított működő programot tartunk fenn, amely évről évre egyre jobban beépül a múzeum szövetébe és az önkéntes körökbe. A résztvevőket a program elindulásakor szervezett formában toboroztuk, ma már a program legnagyobb részben a szájhagyomány útján terjed, és így bővül.19 Számos területen számíthatunk önkénteseink munkájára, a látogatófogadástól (információ, tárlatvezetés, helyszínbiztosítás és -működtetés), a gyűjteményi munkáig (adatfeldolgozás, restaurálási feladatok). Ehhez a jól szervezett rendszerhez elengedhetetlen volt az önkéntes koordinátor feladatkörének kiépítése, amelyet ma már két kolléga végez, egy önkéntes munkatárs és egy múzeumi dolgozó. Az iskolai közösségi szolgálat megjelenésére azonnal reagálva, intézményünkben eleinte az önkéntes programunkba integráltuk a diákokat, majd a 2014-2015-ös tanévtől önálló projektmunkát szerveztünk számukra. 2014- ben a Grundtvig Programban vettünk részt, ahol egy angol, egy belga, egy dán, egy norvég és egy svéd múzeummal közösen készítettük el a múzeumokban elindítható önkéntes programok kézikönyvét. Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) és a Fundagáo Eugénio de Alme- dia által szervezett program keretében fogadtunk 6 fő portugál önkéntest, míg egy önkéntesünk három hetet töltött Portugáliában egy magyar csapattal. Önkénteseinkkel évente három alkalommal szervezünk találkozót, családi napot, közös kiállításlátogatást. Ökologikus gondolkodás - közösségi kert a Skanzenben A közösségi kertek egyik fő jellemzője, hogy városon belül, közösségépítő és önellátó szerepet vállalva jönnek létre. Mégis azt gondoljuk, hogy a Skanzen által működtetett rendszer illeszkedik a közösségi kert fogalomrendszerébe, társadalmi üzenetébe. A múzeumi közösségi kert a múzeum zádori lakóházának (Dél-Dunántúl tájegység) udvarán áll, a parcellákat jelenleg nyolc család műveli. 18 www.szellemiorokseg.hu 19 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum önkéntességi gyakorlatáról és fejlesztési programjáról készült összefoglaló 2010-ben. BERECZKI Ibolya 2011. 55
