Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

Vargyas Gábor

RÉSZLETEK EGY VIRTUÁLIS BRÚ HÁZMONOGRÁFIÁBÓL Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

Jóllehet az építkezés, mint az anyagi kultúra egyik legmeghatározóbb eleme már viszonylag korán magára vonta a Délkelet-Azsia szárazföldi részére vonatkozó (mindenekelőtt francia indokínai) kutatás figyelmét1, a vernaku- láris házformák, a házépítés technikai részletei, rituális és szimbolikus-ideológiai vetületei és más hasonló kérdések kutatási program formájában valójában az 1970-es évek szakirodaimában merültek fel először és - bármilyen paradox is - utoljára. A kérdéskör fókuszba emelésében különösen az ez idő tájt létrehozott párizsi CeDRASEMI1 2 kutatócsoport munkatársai, közöttük is a Pierre CLEMENT-Sophie CHARPENTIER házaspár járt az élen, akiknek munkássága a délkelet-ázsiai népi építkezés feltárását célozza azóta is3 4. Az általuk szerkesztett két ASEMP kötet5, valamint a lao-thai házformákról írt több művük6 máig mérföldkő a kutatástörténetben; vizsgálataik szinte a kezdetektől széles kitekintésben, összehasonlító keretekben zajlottak7. A kutatás az idők folyamán a technikai kérdésekről áttevődött a szimbolikusokra, valamint a házról illetve a térről alkotott képzetekre8; egyik írásomban magam is az emberi testről alkotott képzeteknek a házra és a térre való kivetülését vizsgáltam9.

Az alábbiakban most mégis mindenekelőtt a brú ház építésének technikai aspektusaira fogok koncentrálni, hisz az ilyesféle kérdésfeltevés szükségszerűen nem állhat távol az ünnepelttől és mindenekelőtt az általa irányított Szabadtéri Néprajzi Múzeumban végzett munkálatoktól. A technikai aspektusok tárgyalása során ugyanakkor - némi hangsúlyeltolódással a magyar népi építkezés kutatásában hosszú ideig túlnyomónak mondható szemléletmódhoz képest - figyelemmel leszek B. KOECHLIN tanácsára, aki a CeDRASEMI „Habitat-Habitation” [Lakóhelyek - Lakóépületek] projektjének 1972. novemberében lezajlott vitáján hozzászólásában amellett ér-velt, hogy „úgy vélem, inkább a technikai fázisok cselekvéseit kell leírnunk, amelyek a lakóhelyek készítőinek és hasz-náló- inak a nyelvében egy-egy állítmánynak felelnek meg, mintsem egy tárgyat, egy házat; például inkább azt, hogy hogyan állítanak össze egy tetőzetet, mintsem magát a te-tőzetet, egy cselekvés eredményét”.10

Ahhoz azonban, hogy az itt következők érthetőek legyenek, valamiféle előzetes elképzeléssel kell rendelkeznünk a brú házról.

I .rajz. Egy brú ház sematikus képe, oromfalas-alsó kontyos illetve íves-kontyos záródásé tetővel. (A tanulmányban szereplő rajzokat BÚZÁS Miklós készítette)

Az I. rajz egy „tipikus” brú házat (dong) mutat be: téglalap alaprajzú (piang pa), egy- vagy kétosztatú, nem túl magas (1,5 métert általában meg nem haladó) cölöpökre épült, nyeregtetős épület, nyitott verandával, ahova létra vezet fel; a bejárat(ok) a verandáról/a verandára nyílik/nyílnak. A tető a rövidebb oldalon oromfalas és

1 CHAPUIS, A. 1937; C RASTE, L. 1939; GOUROU, Pierre 1936; HOFFET J. H. 1933; NGUYEN VAN HU YEN 1934; ROBEQUIN, Charles 1931; ROBERT R. 1941.

2 A párizsi „Centre de Documentation et de Recherche sur l’Asie du Sud-Est et le Monde lnsulindien’’-t 1962-ben G. Condominas, L. Bernot és A-G. Haudricourt vezetésével hozták létre, s két évtizeden át a franciaországi Délkelet-Ázsia kutatások nemzetközileg ismert fontos központja volt. 1981 -ben, a CNRS decentralizálási programja keretében áttelepítették Valbonne-ba (Sophia Antipolis) [Alpes Maritimes], Francia- ország és Európa - 1969-ben alapított - legnagyobb „technopolis”-ába, majd 1984-ben, G. Condominas lemondása után a M. Godelier által vezetett átszervezés során feloszlatták.

3 CLEMENT Pierre-CLEMENT-CHARPENTIER, Sophie 1974b, 1974c, I974d, 1975b, 1975c, 1978, 1982, 1990, 1999.

4 „Asie du Sud-Est et Monde Insulindien”, a CeDRASEMI által kiadott folyóirat, első kötete 1971 -ben, utolsó (XVI.) kötete pedig 1985-ben jelent meg.

5 CLEMENT Pierre-CLEMENT-CHARPENTIER, Sophie 1974a, 1975a.

6 CLEMENT Pierre-CLEMENT-CHARPENTIER, Sophie 1978, 1990.

7 CLEMENT Pierre 1982; CLEMENT Pierre-COUESSIN, Joélla de-GOLDBLUM, Charles-GUIBERT Daniel-JEANNEL, Bernard 1982.

8 FORMOSO, Bernard 1987; MOGENET Luc 1972.

9 VARGYAS Gábor 2002.

10 Idézi CLEMENT Pierre-CLEMENT-CHARPENTIER, Sophie 1974. 10. (Kiemelés tőlem, VG.)

349