Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BÚZÁS MIKLÓS: Hagyma. Racionalizációs mátrix az Erdély épületegyütteshez
Búzás Miklós HAGYMA RACIONALIZÁCIÓS MÁTRIX AZ ERDÉLY ÉPÜLETEGYÜTTESHEZ Milyen az élet?- Mint a hagyma.- Büdös?- Nem.- Csípős?- Nem.- Ha kiteszem a napra, megbámul és megrohad?- Nem.- Hát akkor?- Több rétegű. Érted?" 1 Dehogy is vagy császár, Peer; csak hagyma vagy. S most, kedvesem, meghántalak itt! Sem bőgés, sem kunyerálás nem segít. (Felvesz egy hagymát és rétegenként hántani kezdi) Ez a külső rongyos réteg, amely lejött, a roncson küzdő, árva hajótörött. Ez az utas-bőr, vékony, akár a levél, de benne mégis Peer Gynt íze él. Az aranyásó énje bújt bele ebbe, szikkadt - ha ugyan volt valaha nedve. Egy csücskös, durva, kemény lemez: A Hudson öböl nyers prémvadásza ez. Koronaszerű ez, gyorsan vetem el, több szót az ilyen nem is érdemel. Ez a kurta s erős, ez a régész lenne? Ni, a próféta; friss és sok a nedve. Hazugság-bűzű, mondja az írás; aki jó, ettől elfogja a sírás. S ez, amely áll összehajolva, lágyan, az úr, aki élt mulatva, vidáman. Ez tán beteg itt. Feketés a sávja; - a papot vagy a négereket imitálja. (Több réteget hánt le egyszerre) Hű! mennyi burok van itt, töméntelen! Dehát a magját meg sohasem lelem?1 2 Az iménti két idézet és idézési mód jól mutatja a külső látogatói elvárások és belső tudományos igények ellentmondását. A hagyományos történetmesélés lassú, ráérős, ugyanakkor részletekbe menő megfogalmazásában, a dráma valós előadása a megszületése idején a maga öt felvonásával lekötötte a nézőket, akár öt-hat órán keresztül. Ebben a hagyma hasonlat kibontására is jutott bőven idő, szemben a mai igényeket reprezentáló filmmel, ahol másfél órába sűrítetten kell elmesélni az eseményeket, így a hasonlat pár sorra szűkül. (Gyerekeimet elnézve talán a film is kezd hosszúnak tűnni és helyét a rövid videók, klipek foglalják el, ahol már csak egy villanásnyi idő jutna rá.) Ebben a sűrített megfogalmazásban elvesztik jelentőségüket az apró részletek, egy hozzávetőleges felemlítés is alkalmas a hangulat felidézésére.3 A mai színházi törekvések is ebbe az irányba mutatnak, tudatos dramaturgiával, új, ma közérthető nyelvre való fordítással, a librettó meghúzásával igyekeznek tömöríteni a darabon, és ezzel a ma nézője szempontját figyelembe véve emelnek ki részeket. Sokszor akár a mai környezetbe, díszletbe, ruházatba ültetve át a darabot.4 Ha egy kultúrát szeretnénk bemutatni, többféle megközelítés és tudományos modell is szóba kerülhet.5 Ezek közül egyik a Hofstede-i hagyma diagram,6 melyet elsősorban a szociológusok használnak a kultúra megértésére. A diagram nagyjából a hagyma belső keresztmetszetét idézi elénk, körökkel ábrázolva a hagymahéjakat. Kvázi a kultúra rétegeit, mint a hagyma leveleit képzeljük el. A legkülső réteg a szimbólumoké: olyan szavak, gesztusok vagy tárgyak, melyek sajátos jelentést hordoznak. Ezt a jelentést azok ismerik, akik az adott kultúrához tartoznak. Új szimbólumok könnyen teremtődnek, a régiek viszonylag hamar eltűnhetnek. Az eggyel belsőbb héjon a hősök vagy mintaképek helyezkednek el: élő vagy már meghalt személyek, valódiak vagy csak a képzelet teremtményei, akik az adott kultúra által nagyra értékelt tulajdonságokkal rendelkeznek és modellt nyújtanak a viselkedéshez. A következő levél a rítusoknak felel meg: 1 Emlékezet utáni idézet a Shrek című mesefilmből. 2 IBSEN, Henrik 1973. I 13. 3 Sőt, a pontos idézethez a film jogtulajdonosának engedélyére lenne szükség. 4 Örkény Színház, SHAKESPEARE, William: Hamlet, rendező: Bagossy László, bemutató 2014. március 21. Átrium. MARLOWE, Christopher: II. Edward, rendező: Alföldi Róbert, bemutató 2016. október 7. 5 ANONIM 2015. 6 HOFSTEDE, Geert (született: Haarlem, Hollandia, 1928. október 2.) nagy hatású holland szociálpszichológus, a nemzeti és szervezeti kultúrák interakcióinak szakértője. A The Wall Street Journal a világ húsz legbefolyásosabb személye között jegyzi. Számos könyv szerzője, többek közt Culture’s Consequences (2. átdolgozott kiadás 2001.) és Cultures and Organizations, Software of the Mind (átdolgozott kiadás 2005.) (Magyar fordításban megjelent: Kultúrák és szervezetek - Az elme szoftvere VHE Kft. 2008). 329