Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
VASS ERIKA: Egy templom, két gyülekezet Fiatfalván
nak lett becsült vitéze, udvari testőrségének kapitánya. A fiatfalvi kastélyt is minden bizonnyal ő építette. Utódok nélkül halt meg, a kincstárra szállt fiatfalvi birtokot és udvarházat 1628-ban ifjabb Siménfalvi Székely Mózes étekfogó mester nyerte el Bethlen Gábor jóvoltából. Székely Mózes mint udvarhelyszéki királybíró azonban I. Rákóczi György ellen lépett fel, 1633-ban kimenekült az országból. Hűtlenségével a fiatfalvi kastély a kincstárra szállt, majd a dunántúli származású Brenhidai Huszár Mátyás, Marosszék királybírája kapta meg. Leánya, Borbála 1676- ban kötött második házassága révén a birtok a hídvégi Nemes család tulajdonába került. Az utódok közül Mátyás Adám 1755-ben, Mária Teréziának köszönhetően grófi rangra emelkedett. A ma Ugron-kastély néven ismert épület és birtok 1866-ban került az Ugrón család birtokába.15 A templom szempontjából Nemes Klárát (1719-1800), Bethlen Sámuelnét kell kiemelni, végrendeletében ugyanis jelentős összeget hagyott az egyházra. Neki köszönhető a fiatfalvi reformátusok anyaegyházzá válása is.16 A templom építése A fiatfalvi templom különlegességét az adja, hogy azt közösen használják a reformátusok és az unitáriusok. A közös templomhasználat kialakulására vonatkozó pontos információ nem áll rendelkezésünkre. Az eredeti források egy része 1848-ban, a román betöréskor semmisült meg,17 másik fele pedig az I. világháború idején. A település 16-17. századi történelmébe ÜRMÖSI Sándor unitárius lelkész ma már nem létező forrásokra hivatkozva 1893-ban lejegyzett összegzése nyújt bepillantást: „A reformátusok által elterjesztett azt a nézetet, mintha e templomot valamelyik tulajdonosa az udvarnak építette volna s helyét ajándékozta volna, alaptalannak bebizonyítani sikerűit. Régi jegyzőkönyvek alapján kitűnik, hogy e község szabad székely lakói a reformátió terjedése közben rám. kath. vallásról az unitárius hitre tértek. Maguknak a templom jelenlegi helyén egy kis templomot zsindely fedéllel és haranglábbal építettek. A keresztúri egyházközségnek vala filiája e fiatfalvi leányegyház. Csakugyan a reformátió után a 16. század végén az itteni udvar református hitű tulajdonos kezére menvén, részint cselédek, zsellérek letelepülésével, részint a jobbágyok reformátussá lételök által a ref. valláson levők szaporodván, előbb az Udvarház nagy termében tartották istentiszteletüket. Az akkor még erős gör. keleti és gör. katholikusok részben református, részben unitárius hitre térvén, mindkét filia ekklézsia népesedik. ”18 A templomhasználatra vonatkozó legrégebbi forrást 1631-ből találtam, melyben a keresztúri reformátusok azt a javaslatot terjesztették I. Rákóczi György fejedelem elé, hogy Keresztúr és Fiatfalva között úgy osszák meg a templomokat, hogy a keresztúrit csak a reformátusok, a fiatfalvit pedig csak az unitáriusok használják (mivel többségüket úgyis a fiatfalviak adták), ám ezt I. Rákóczi György fejedelem nem támogatta. Fiatfalváról csak annyi derül ki, hogy az egyetlen templom az unitáriusoké volt, a reformátusoknak nem volt templomuk, ezen javaslat életbelépésével ugyanis a fiatfalvi reformátusoknak „uj templom felől is, hogy építenének, sem kellene sollicitusoknak [aggódónak] lenniek. ”19 Hogy ekkor a reformátusok az unitáriusokkal közösen használták-e már a templomot, nem tudni. Az 1693. évi unitárius jegyzőkönyv az ingatlanokról nem szólt, csupán az derült ki, hogy a fiatfalvi unitárius gyülekezet ekkor Keresztúr filiája volt 33 fővel, a keresztúri unitárius eklézsiának pedig 42 híve volt.20 Az 1726. évi unitárius vizitációs jegyzőkönyvben Fiatfalva Székelykeresztúr filiájaként szerepelt, ahol a keresztúri unitárius pap szolgált. A fiatfalvi unitáriusok saját mestert, más néven lévitát tartottak, aki a tanítói és kántori teendőkön kívül a hétköznapi templomozást is végezte. A templomról ennyi szerepel: „Egy templom, melyben az Reformátusokkal alternatim [váltakozva] járnak. ”21 Míg 1693-ban a forrás kettő, itt csak egy harangról tett említést, nem tisztázott, hogy a reformátusokét nem említette, vagy nem volt nekik. Az 1732. évi unitárius vizitációs jegyzőkönyv arról írt, hogy egykor, közelebbi időpont megjelölése nélkül a reformátusoknak is volt temploma: „Fiatfalván el pusztulván az Reformátusok Templomok, kerték a’ mieinktől had járják alternatim a’ mi Templomunkban, és meg engedetett, csak hogy nehezen akarják egy aránt epiteni A' Templomot. ”22 Helyi reformátusok egy része úgy tudja, hogy a református templom a régi temető területén helyezkedett el (ahol a II. világháború idején lövészárkokat készítettek), de leégett. Más információ szerint viszont a mai Templom utcában állt.23 Kolozsvárott, az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban találtam meg a fiatfalvi reformátusok legrégibb dokumentumát, melyet 1783-ban kezdtek vezetni. A gyülekezet kialakulásáról egy vers is fennmaradt benne, melyből az 1763-1814. közötti időszak sejlik fel, de sem templomjavításról, sem építésről nem esett szó benne. Eszerint a fiatfalvi református gyülekezet az újszéke15 BENKŐ Elek 1992. 187. KELEMEN Lajos 1925. 164-165. SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya 2009. 605-606. 16 A fiatfalvi egyházközség protocolluma (1783-1856) 5. 17 GERÉB Zsigmond 1910. 4. Továbbá a templomi térítőkét, abroszokat, keszkenőket, a klenódiumok egy részét is elvitték. GERÉB Zsigmond 1910. 10. 18 Közli GERÉB Zsigmond 1910. I. Az ÜRMÖSI Sándor által lejegyzett dokumentum eredeti példányát nem sikerült föllelnem. 19 KONCZ József 1882. 380. 20 Generális vizitációs jegyzőkönyv 1693. 62. 21 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1715-52. 77. 22 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1715-52. 158. 23 Erről részletesebben lásd BENKŐ Elek 1992. 193., illetve LŐRINCZI Lajos 1997. kastély 1805-ből származó leírása említ egy „udvari temp- lom”-ot, melyet stukkója szerint 1714-ben renováltak: SÁNDOR-ZSIGMOND Ibolya 2009. 607-609. 291
