Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Szilágysági lakóházak és gazdasági épületek az 1960-as években a Magyar Néprajzi Atlasz tükrében
tortető mellett megjelent az oromfallal épített nyeregtető is. Bogdándon a tűzfalas ház neve „svábos ház”. Nevét onnan kapta, hogy a béltelki sváboktól vették át, náluk látták először. Az 1960-as években Bogdándon még kevés, Kémeren, Szilágynagyfaluban már több oromfalas ház állt. Az oromzat többnyire deszkából épült. Désházán és Krasznán azonban az 1960-as években a sátortető még csaknem kizárólagosnak mondható. A 20. század elején jelentek meg a házak udvari oldalán a faoszlopos tornácok, melyekhez kb. I m magas deszkafal is tartozott. A tornácoszlopok - szemben a Felső- Tisza vidékével - általában díszítetlenek voltak. Deszkából készült mellvéd sem tartozott hozzájuk, legfeljebb egy vízszintes gerenda kötötte őket össze. 4. kép. Előtornácos ház borospincével. Bogdáné (PALÁDI-KOVÁCS Attila felvétele, 1967., MTA Néprajzi Kutatóintézet F 30 517) Bogdándon, Désházán a tornác nélküli házak bejárati ajtaja előtt volt egy külső „félajtó” is. Ennek neve Désházán cserény, cserényajtó, Bogdándon rostély. Kémeren, Krasznán a majorság távoltartására szolgáló „félajtó”, „lécajtó” használatáról az MNA II. 59. témalapok nemleges választ tartalmaznak. Szilágynagyfaluban a pitvarba „a tornácon át lehet bejutni”.25 Ott, és az udvari tornáccal épült házakon, máshol sem volt szükség a bejárati ajtó előtt „félajtóra”, mert a tornác deszkafalán is volt egy kis 5. kép. Faoszlopos tornác részlete. Désháza (PALÁDI-KOVÁCS Attila felvétele, 1967., MTA Néprajzi Kutatóintézet F 30 426) ajtó. A könyökfás, fűrészelt deszkamellvédes tornácok azonban - miként a Borsa-völgyben - a Szilágyságban is, már a 20. században épült lakóházak tartozékai. Csupán néhány módos gazda háza épült kőlábas tornáccal. 6. kép. Módos gazda háza kőlábas tornáccal. Bogdánd (PALÁDI-KOVÁCS Attila felvétele, 1967., MTA Néprajzi Kutatóintézet F 30 516) A Szilágyság lakóházainak utcai ablakait az archaikus jellegű, a közlekedési útvonalaktól távolabb eső falvakban (például Désháza, Kémer) nem védte sem beépített vasrács, sem fából, vaslemezből készült ablaktábla, sem zsalugáter. Bogdándon gyakori volt a rács, az ablakvas és a sarokáté, salukáter. Krasznán az utcára nyíló ablakon beépített rács a 20. század elején nem volt, de a vaslemezből készült egyszárnyas ablaktábla gyakori. Neve: tábla. Zsalukáter szintén sok házon volt, különösen a régi mezőváros nagy forgalmú útjain, terein.26 Gazdasági épületek Szilágyság a gazdasági épületek tekintetében sem egységes. Kémeren csűr a 20. században nem volt, csupán az istálló mellé épített szín vagy szénamagazin. Mind25 MAJOR Miklós 2002. 133. Az MNA II. 59. témalapjának adatait lásd a 22. lábjegyzetben. 26 PALÁDI-KOVÁCS Attila gyűjtése 1967-ben. MNA II. 60. témalap. R/25 Désháza, R/26 Bogdánd. KARSAY Erzsébet és KOSA László gyűjtése 1966-1967-ben R/33 Kraszna 277
