Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
FAÁR TAMARA: A mozi helye és szerepe az 1950-es években
tömegek lelkesedését és támogatását a szocializmus építésének ügyében9. „Filmjeink közös vonása, hogy közvetve vagy közvetlenül támasztják alá pártunk politikáját. A Becsület és dicsőség a sztahanov mozgalmat, a Teljes gőzzel a 2000 tonnás mozgalmat, a Gyarmat a föld alatt és a Banditák a békeharcot. Az ütközet a békében a honvédség népszerűsítését, a Civil a pályán a tömegsportot. ”10 * Két filmtípus dominált ebben az időszakban: az idealizáló történelmi film" és az ipari12 vagy mezőgazdasági témájú13, az ötvenes évek társadalmi viszonyait ábrázoló termelési film. A termelési film történetének helyszíne elsősorban a gyár, a fő probléma a termelés. A filmek főszereplője a munkás, aki minden esetben pozitív figuraként, követendő mintaként, a termelés hőseként jelenik meg. A főszereplő karaktere a film kezdetén valamilyen értelemben rossz munkát végez, de a film végére beilleszkedik a közösségbe, öntudatos, cselekvő emberré válik14. „A politikának nem hús-vér hősökre, hanem egyoldalú viselkedés- mintákra van szüksége, amelyekkel a néző azonosulhat, példának tekintve azokat.”15 A termelési filmekben mindig van egy pozitív (isteni) és egy negatív (ördögi) szereplő: a párttitkár és a szabotőr. „A párttitkár dramaturgiai funkciója az, hogy támogatja, a szabotőré pedig az, hogy akadályozza a központi karakter fejlődését."'6 Mivel a meggyőzés, agitáció legfontosabb eszköze a szó, a termelési filmekben rengeteg a beszéd, a jelenet tempója is az élőbeszédhez igazított. Az alapvető fordulatok kiszámíthatóak, a legfőbb konfliktus az ellenség/imperialista/ szabotőr áskálódásából adódik. A mezőgazdasági témájú filmek középpontjában három fő motívum áll: a szegény- és gazdagparasztok ellentéte, a termelőszövetkezetbe való belépés, illetve a termelőszövetkezet vezetésének hibái. A paraszti témájú filmeken erősen érződik az 1930-as évek népi írók mozgalmának szellemisége, hagyománya17. I. kép. Soós Imre színművész helybeliekkel a Ludas Matyi című film forgatásakor 1949-ben (NEMZETES Ferenc felvétele, forrás: fortepan.hu) 9 PÓLIK József 2014. 4. 10 195 I -es jegyzőkönyv a filmgyártás helyzetéről és problémáiról. Idézi: HALÁSZ Csilla 2011. 119. I I Néhány példa: Nádasdy Kálmán-Ranódy László: Ludas Matyi (1949), ami az első színes magyar film volt; Bán Frigyes: Úri muri (1949), Kalmár László: Déryné (1951), Keleti Márton: Mágnás Miska (1949), Erkel (1952); Nádasdy Kálmán-Ranódy László: Föltámadott a tenger, (1953); Bán Frigyes: Rákóczi hadnagya (1953) 12 Néhány példa: Máriássy Félix: Szabóné (1949); Kis Katalin házassága (1950), Teljes gőzzel (1951); Keleti Márton: Dalolva szép az élet (1950); Gertler Viktor: Becsület és dicsőség (1951), Állami áruház (1953); Bán Frigyes: Első fecskék (1952); Keleti Márton: Kiskrajcár (1953) 13 Néhány példa: Bán Frigyes: Tűzkeresztség (1951), Fábri Zoltán: Vihar (1952) 14 PÓLIK József 2014. 6. 15 SZILÁGYI Gábor 1992. 218. 16 PÓLIK József 2014. 6. 17 BALOGH Gyöngyi-GYÜREY Vera-HONFFY Pál 2004. 78. 262
