Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BARTHA ELEK: Keresztek, szobrok, kápolnák néprajzáról és funkcionális kérdéseiről
resztjáró napok búcsúhelye a Székelyföldön Csíkszenttamás temploma, ahová ilyenkor a környező falvakból ellátogatnak a hívek.27 A görög katolikusok a nagyböjti időszak harmadik vasárnapján, a kereszthódoló vasárnapon a közelmúltban vecsernye után még felkeresték a faluban álló kereszteket, ahol közös ájtatosságot tartottak, böjti énekeket énekeltek. A határbeli keresztek felkeresése legtöbbször nem korlátozódott erre a napra, hanem eltartott egészen a böjti időszak végéig.28 Filkeházán ilyenkor a hívek poklanát vernek.29 Rakacán a társulatos asszonyok keresték fel a kereszteket, hogy az Úrjézus kínszenvedését pótolják. Nyírkárászon az ájtatosság ideje alatt a keresztnél gyertyákat égettek. A szokás feltehetően a kereszthódoló vasárnap hagyományaiból sugárzott szét más időpontokra. Az ájtatosság fennmaradásának kedvezett az intenzív társulati élet, a keresztek felkeresését mindenütt a rózsafüzéres társulati tagok kezdeményezték.30 A nagyböjti keresztjárásra a nem hivatalos vallásosság köréből az Alföldről, a Dunántúlról és Erdély területéről is vannak adatok. Torján a nagyböjt valamelyik szerdáján, vasárnapján, esetleg valamelyik böjti pénteken este járták sorra a kereszteket egy előimádkozó vezetésével. Az Alföldön egyes adatok szerint sokhelyütt a nagycsütörtök volt a keresztjárás napja. Ilyen adatokat ismerünk Kajárról, Kalocsáról, Kiskunfélegyházáról és más helyekről is.31 A nagyböjt pénteki napjai szerte az országban sok plébánia hívei számára a kereszteknél végzett ájtatossá- gok jegyében telnek. A vasárnapi keresztjárás a korábbi évszázadokban, különösen a barokk vallásosság idején általánosabb lehetett. JÁNOSI Gyula hely megjelölése nélkül arról tudósít, hogy a hívek vasárnaponként csoportosan látogatták meg a településen található kereszteket, kápolnákat, miközben énekeltek, és az olvasót imádkozták. Azt is megemlíti a szerző, hogy szokás volt ilyenkor egy Mária-képet is magukkal vinni.32 Számos adat tanúskodik arról, hogy az utak mentén álló keresztek a hagyományos népi gyógyításban is szerepet játszottak. Ezek közül példaként csak néhányat idézek. Náprádfán a keresztfáról Krisztus töviskoronájából 27 SZÉKELY László 1943. 46. 28 BARTHA Elek 1990. 29 PETERCSÁK Tivadar 1985. 52. 30 BARTHA Elek 1986. 321. 31 SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1940.201. 32 JÁNOSI Gyula 1935.44-15. 33 GÖNCZI Ferenc 1902. 221. 34 Idézi: VAJKAI Aurél 1939. 67. 35 VAJKAI Aurél 1939. 67. 36 VAJKAI Aurél 1939. 67. 37 GÖNCZI Ferenc 1902. 297. 38 BARTHA Elek 1980. 25; Tüskés Gábor 1980. 100. 39 BARNA Gábor 1984. 338. 40 SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1940.200. 41 TÜSKÉS Gábor 1980. 109. 42 SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1940.200. 43 KOVÁCS Endre 1982. 20; UJVÁRY Zoltán 1980. 145. 44 BÁLINT Sándor 1980. 334. kimetszettek egy darabot, amit hathatós gyógyszernek tartottak a nyavalyatörés beteg ujjára téve.33 A szemmel- verést és más betegségeket Mikófalván valamelyik kereszt mellett gyógyították. CSAPLOVICS János szerint Kassa környékén az útszéli kereszteket az epilepsziás betegek rongyokkal aggatták tele.34 VAJ KAI Aurél ugyanezt figyelte meg Rimaszombatban is.35 Más adatok szerint Pozsony-Moson tájékán a hideglelősök is útszéli kereszteket kerestek fel a gyógyulás reményében.36 Göcsejben a keresztből kihúzott szöget vagy onnan letört szilánkot tettek az epilepsziás beteg kézfejére.37 A keresztekkel vagy a keresztek környezetében történő hagyományos népi gyógyítási gyakorlat már átvezet a keresztekhez kapcsolódó hiedelmek és mágikus cselekvések területére. Mágikus erejüket ezek az építmények nyilvánvalóan a felszentelésük során megszerzett szentelményi jellegüknek, az általuk hordozott szakrális jelentéseknek köszönhetik. Célszerű tehát röviden erről is ejteni néhány szót. A keresztállítás indítékai közé tartozik a néphitben számon tartott ártó, rontó erők hatalmak távoltartása.38 Répáshuta szlovák lakossága körében élt az a gyakorlat, hogy ha a keresztelő időpontja kitolódott, a bába körüljárta a csecsemővel az egyik keresztet. Ezzel védve volt a gyermek a kicseréléstől.39 SZENDREY Zsigmond és SZENDREY Ákos szerint az utak mentén, a határban, szőlőkben felállított keresztek vihar, jég, férgek, madarak, tolvajok ellen védték a termést, óvták a falut.40 Sajátos jelenségként említi TÜSKÉS Gábor, hogy az abaligeti kálvária középső feszületének talpazatából hiányzik egy darab. Feltételezése szerint ezt a hívek kaparták ki, minden bizonnyal azért, mert varázserőt tulajdonítottak az így összeszedett pornak.41 A keresztből hasított szilánkkal Nógrád megyében a nehezen vajúdó asz- szonyt füstölték.42 Több példát ismerünk a keresztnek esővarázslás céljára történő felhasználására.43 Ezekben az esetekben azonban legtöbbször nem az út mentén, hanem temetőben álló keresztekről van szó. A keresztek felállításának helye számos esetben a népi hitvilág kitüntetett terének számít. Erre utal, hogy előszeretettel emeltek kereszteket keresztutakon, ahol a néphit szerint gonosz lelkek járnak.44 A keresztutak 254
