Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember

reállnak, de mindig üdvözlik is egymást. Mindezek az ér­zések másokat is hatalmukba ejtenek Csicsón. Talán en­nek köszönhető, hogy az egyszeri látogatásokból évente ismétlődő, hagyományos összejövetelek teremtődnek. Miután budapesti lakásunk kicsi, nagyobb összejöve­telekre csak a csicsói présház ad lehetőséget, így a csi- csói présház a találkozások, a kapcsolattartás színterévé is vált. Ilyenkor a beszélgetéseket, közös főzéseket min­dig kirándulások tarkítják, amelyeken szisztematikusan bejárjuk a környék természeti és építészeti értékeit. 20. kép. Baráti társaság a Szt. Balázs templomromnál. (HAADER Lea felvétele, 2010) Sokunkban megfogalmazódott, hogy ennek a kis táj­nak az intenzív megismerése felér az olykor csak felszí­nes benyomásokat nyújtó külföldi utazásokkal. A présház a maga szedett-vedett, legkülönbözőbb helyekről származó berendezésével mindig a múlt vala­melyik szeletét idézi fel, ami tudattalanul is jó érzéssel tölt el, mert egyfajta folyamatosságot sugall. A szoba fa­lán függő képek, a padláson lévő bútorok a fehérvári gye­rekkort elevenítik fel, a konyhabútor a Szabadiban töl­tött nyarakat. Néprajzosként minden tárgyról tudom, szá­mon tartom, honnan, kitől származik, így azok jóval töb­bet jelentenek a használati értéküknél. A tárgyak több­sége ajándék, ami egy-egy kedves ismerősre emlékeze­tet. A csicsói présház az emlékek, emlékezés színtere is.43 Úgy tűnik, hogy a fent ismertetett nagy elhatározás­hoz, és annak megvalósításához olyan korábbi élmények, kötődések szükségesek, ami esetünkben a Balaton, illet­ve a kutatási területünkként megismert Balaton-felvidék szeretete volt.44 A szőlőművelés, gyümölcsfa telepítés fel­vállalása sem ment volna a korábbi tapasztalatok, gye­rekkori élmények nélkül. Az egyik fő tényező azonban, ami sok embert hasonló kalandokra csábít, az a virtuális­sá váló világban a valóság, a természet erőinek a megta­pasztalása, saját képességeink, kreativitásunk kipróbálá­21. kép. Emlékek a szobában. Wöller István malomkutató ajándéka, az általa faragott pipatórium. (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2016) sa, amire a pince felújításánál, a szőlő- és gyümölcstele­pítésnél, majd a munkák megszervezésénél éppúgy szük­ség volt, mint a kialakított rend fenntartásánál.45 Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy a szőlőhe­gyi „birtok” fent ismertetett üzemeltetése gyermekeink számára már valószínűleg nem folytatható, erős kötődé­sük ellenére sem. Felgyorsult világunkban fontosabb szá­mukra az állandó tanulás, tapasztalatszerzés, nem hor­gonyozhatnak le hosszabb időre egy helyen - márpedig a „birtok” fenntartása sokszori, tartós ottlétet, állandó erőfeszítést követel. Ez a nyugdíjasok privilégiuma, azon­ban az ő aktivitásuk nem tart ki a következő generáció nyugdíjba vonulásáig. Szőlőhegyi kalandozásaink során egyre másra tapasztaljuk, hogy a hasonló indíttatásból felújított présházak, vagy akár az idős gazdák által művelt kis szőlők pincéi gazdájuk fizikai elgyengülése vagy halá­la után pusztulásnak indulnak, pár év múltán a hozzájuk vezető utak is járhatatlanná válnak. Gyermekeik városba költöztek, elszakadtak a gazdálkodástól, és hobbiként, szabad idejük terhére nem vállalják fel az elődeiktől örö­költ szőlő művelését.46 Az elhagyott szőlők, pincék így „újratermelődnek”. A présházaknak a megváltozott élet- körülményekhez alkalmazkodó újabb hasznosítási mód­ját is látjuk kialakulni: több présházat kifejezetten ven­déglátási céllal, szőlőhegyi szálláshelyként vagy borozó­ként újítanak fel vállalkozók.47 Reméljük, hogy az agyagliki présház életében negye­dik vagy további periódusok is következnek majd, de hogy azok milyenek lesznek, még nem sejthetjük. Mint ahogy most még azt sem, hogy a múzeumban tervezett hiteles másolat mikor épülhet fel a Bakony, Balaton-felvi­dék tájegységben, és az a présház történetének melyik korszakát fogja megeleveníteni. 43 A „muzealizációs” folyamatról, annak okairól a legtöbb kutató megemlékezik. MÓD László 2007. 125, 129-132. 44 Találkoztunk olyan Felvidékről kitelepített idős építészmérnökkel is, aki azért vett meg egy víz, villany nélküli kis présházat a hegyen nyaraló­nak, mert ez a táj egykori szülőföldjére emlékeztette. 45 SZÍJÁRTÓ Zsolt 2002. 18. 46 Vonatkozik ez a nyaralónak felújított présházakra is, ahol legfeljebb néhány gyümölcsfát gondoznak. A terület, a földút állandó karbantartásá­nak hiányában hamarosan visszahódítja a kultúrtájat a bozót, az erdő. 47 Elsősorban olyanok, akiknek borászatuk vagy panziójuk van a környékbeli településeken, így a vendégeik részére különleges program lehet a pincénél való vendéglátás. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom