Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember
nősített rét, szántó. A szomszédsági viszonyok elárulják, hogy a földek a leszármazottak közötti osztódással apró- zódtak. Sárffy Gizella úgy tudott - Kis-Dörgicsén egyedüliként - a 100 kát. hold feletti birtokosok kategóriájába kerülni, hogy nem kellett testvérekkel osztoznia. A széttagolt birtok művelése részben állandó cselédek alkalmazásával, részben napszámosokkal történt.24 Az állandó cselédek elhelyezésére szolgált Kis-Dörgicsén a lakóházuk közelében lévő cselédház, és a felső-dörgi- csei cselédházak.25 26 A családi birtok még nagyobbnak vehető, ha hozzászámítjuk az özvegy Sárffy Jánosné Földi Eszter tulajdonában maradt, és a vele közös, lényegesen kisebb földeket, valamint a falu másik végén lévő Földiféle házat is. A csicsói présház padlásán talált iratok, feljegyzések, aratási, cséplési szerződések, a favágók, krumpli- és répaszedők listái képet adnak a napszámosok számáról, foglalkoztatásáról. Több évből fennmaradtak a gazdaság állatállományáról, eszközkészletéről, beszerzéseiről készült feljegyzések is. Az I 901 -es összeíráshoz képest, amelyben még 3 ökrösszekér, I kocsi tartozékaikkal, 2 egyes eke, 2 kettős eke, 2 fogas, 2 henger szerepelnek, az 1920-as lajstrom már két féderes kocsit és egy fedeles kocsit, parádés zöldszánkót, háromlevelű vasfogast, hengert, triőrt, lóhúzógépet is felsorol teljes felszereléssel. Állatállományuk 1920-ban: 8 ökör, I bika, 6 tehén I I növendék marha, 5 ló, I csikó, 10 kecske, 30 sertés, 22 választó malac volt, amit 16 marhával, I borjúval, I bikával és egy csikós lóval gyarapítónak abban az évben. Schandl Lajos 1914 táján „benzinmotor cséplőgép garnitúrát” vásárolt, amivel bércséplést is végeztek.“ Minden gazdagsága ellenére a család állandó pénzügyi gondokkal küszködött, késlekedett az adók, kamatok, biztosítási díjak befizetésével. (A megtalált iratok nagy részét a fizetési meghagyások, felszólítások, ügyvédi iratok alkotják.) Mindebben szerepet játszhatott, hogy többet költöttek lakásviszonyaik, mint gazdaságuk modernizálására. 1927-ben Balatonfüreden a „Baritska dűlőben” villatelket vettek, és költséges építkezésbe fogtak. A kifizetetlen számlák, tartozások miatt árverezésre bocsátották kis-dörgicsei, felső-dörgicsei ingatlanaik egy részét, az agyagliki pince felszerelését és a benne tárolt bort, valamint legértékesebb ingóságaikat is. Miután 1934-ben eladták a füredi félkész villát, sikerült az adósságoktól megmenekülniük, az árverésre végül nem került sor. 1942- ben elhunyt özv. Sárffy Jánosné, majd 1944-ben Schandl Lajos is. Sárffy Gizellának immár teljesen magára maradva kellett megküzdenie a háborús évek, majd az új világ kihívásaival. Az agyagliki présház egykori tulajdonosainak történetét, életviszonyait nagyrészt történeti források, iratok alapján tudtuk felvillantani. A faluban már csak a legidősebbek emlékeztek Gizi nénire, és leginkább az 1950-es évek szenvedéseit, megpróbáltatásait emlegették. Még kevesebbet tudtak a falubeliek a tőlük távol fekvő szőlőhegyi pincékről. A pincék felszerelésére ezért csupán a padláson fellelt iratokból, feljegyzésekből kapunk némi útmutatást, de nem különíthetők el a mencshelyi és a csicsói szőlőkre, pincékre vonatkozó adatok. Az 1858-as kataszteri térkép és a birtokrészleti jegyzőkönyv alapján az akkor még a Szent Balázs dűlőhöz sorolt agyagliki birtok öt helyrajzi számon szerepelt: két nagyobb parcella szőlő volt gyümölcsfákkal, három kisebb rétként volt nyilvántartva, míg a pincét Sárffy Pál közösen használta Weiss Istvánnal. Utóbbinak három helyrajzi számon nyilvántartott szőleje, rétje és egy kisebb szántója mintegy beékelődött Sárffy Pál parcellái közé. Sárffy Pál szőlőparcelláját északról testvérének, Sárffy Jánosnak a pincés szőlője határolta. Az agyagliki birtok 1858-ban I kát. hold 627 négyszögöl szőlőből és 1029 négyszögöl rétből állt.27 A későbbiekben megszűnt a pince közös használata, és Sárffy Pál vagy utódai újabb parcellákkal is gyarapították agyagliki birtokukat: feltehetően Weiss István szomszédos parcelláit vásárolták meg. Az 1937-es Gazdacímtár már 3 kát. hold szőlőt és I kát. hold rétet tüntet fel Sandl Lajosné birtokában Balaton- csicsón, amelyek kataszteri tiszta jövedelme 94 arany korona volt.28 A pincék felszerelésére vonatkozóan csak elszórt adatokat találtunk a leltárakban. Az 1920-as feljegyzésben egy 100 literes szőlőprést és egy kisebb vasprést sorolnak fel, valamint egy borfejtő gépet rézcsappal, 20 méter nyomó és 3 méter hosszú „szívó gumival” felszerelve. A présházból a mustot a pinceboltozatot középen áttörő nyíláson át engedték le a pince két oldala mentén ászokfákon sorakozó hordókba. A feljegyzésekben 633, 63 1,707, illetve 714 literes fahordókról, gálicos hordókról, hébérekről, fa- és rézcsapokról, fertálos sajtárokról, tőtikékről, kármentőről, kapákról történik említés, de van adat egy 3640 literes hordó vételére is. Megőrizték egy Budafokról vasúton szállított 1448 literes hordó szállítólevelét is. Az agyagliki présház felújítására mindössze két adatot találtunk. A „két külső ajtó csinál- tatása" feltehetően az ajtószárnyak bádoggal való borítására vonatkozott. Egy 1932-es feljegyzésen mindössze a présházra költött 800 pengő szerepel. Ez minden valószínűség szerint a présház tetőszerkezetének új tölgyfa szarufákkal való felújítását és a pincebejárat elé épített kis gádort jelenti, egyéb változásokat ugyanis az épületen nem lehetett megfigyelni. 24 Mészáros Gyula, aki a falu kántortanítójának fiaként 1927-ig élt Kis-Dörgicsén, így emlékezik vissza gyermekkorára: „A helybeli »uraság«-ot a katolikus földbirtokos Schandl család képviselte, sűrűn váltakozó-költözködő cselédséggel." MÉSZÁROS Gyula 1987. 595. 25 Felső-Dörgicsén 1924-ben az 52, 53, 54. házszám alatti házak voltak Sándli Lajosné Sárffy Gizella tulajdonában, akit ekkor felső-dörgicsei lakosként tüntettek fel. Vmlt. VI. 103. b. I. c. 2-6. 26 1936-ban azonban már nem szerepeltek a cséplőgépet üzemeltetők között. Országos Mezőgazdasági Címtár 1936. 27 MOL S 78. Kataszteri térképek 322. téka Szentjakabfa. MOL S 79. Kataszteri iratok 1067. d. No. 1658. Szentjakabfa.; I: Original Parzellenprotokoll der Gemeinde Szent-Jakabfa 28 Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár 1937. 348. 229