Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember
3. kép. A Szt. Balázs- hegy és környéke a II. katonai felmérésen, a présház jelölésével A kétszintes, sárba rakott kőfalú épület félig a hegyoldalba mélyítve épült. A teljes alsó részt elfoglaló bolthajtásos pincébe három lépcsőfok vezet a délről nyíló két- szárnyú ajtó mögött. A pince északi fele már nagyrészt a hegyoldalba mélyed. A hosszfalakat két-két, a hátsó falat egy szellőző nyílás töri át. 4. kép. A présház alaprajza és keresztmetszete. (BÚZÁS Miklós felmérési rajza, 2000) A felső szinten keletről nyílik a bejárat a présházba, onnan a déli oldalon elhelyezkedő, négyzet alaprajzú kis szobába. A konyha szobával határos sarkában szabadkémény van, alóla nyílt a szobai kívülfűtős zöld szemeskályha szája. 1999-ben a kályha helyén már asztali spar- helt állt, melynek kályhacsövét a szabadkémény alá ve I zették ki. A konyhában a falazott, hasáb alakú katlan és sparhelt mögött elbontott rakott sparhelt sütőrészének nyomai mutatkoztak a hátsó falon. A présház keleti falához féltetős istálló csatlakozott, amely már félig beomlott. Az épület homlokzatát vakolatsávok tagolják és késő-klasszicista jellegű vakolatornamentika (füzérdísz, rozetta, pénzsoros lizéna) díszíti. A padlásszellőző alatt kereteit feliratos mező található, felirat azonban nem volt benne. A présházba nyíló kétszárnyú ajtókat bádog borította, alatta a megszokott, kétrétegű, díszítő alakzatot képező, fenyőborítású ajtószárnyakkal. A pinceajtó elé valamikor egy kis gádor épült téglából, fenyőzsindely tetővel fedve - valószínűleg azért, hogy a pincét óvja a déli nap okozta felmelegedéstől. Példa nélkül való az ablakszárnyak ólomkeretes szemekből való kiképzése." A pince korára csak közvetett adatok vannak: egyetlen évszám a szobaajtóra fekete olajfesékkel felírt házi áldás: I 8 C M B 5 5 . Az egyik ablakszembe „Sárffy Károly” név van belekarcolva. Az 1858-as kataszteri térképen mai kiterjedésével, istállóval együtt szerepel az épület, amely ekkor ifj. Sárffy Pál, Kisdörgicse I I. sz. alatti lakos és Weiss István balatoncsicsói gazda közös tulajdonában volt.12 A Sárffy család múltja, dörgicsei birtoklása messzire visszakövethető. Nemességüket II. Lajostól kapták, az oklevél újkori átiratát, valamint a Zala megyei nemességigazoló okmányokat a család egyik tagja a Veszprém Megyei Levéltárnak adta át.l3Az 1772-es lélekösszeírás tanúsága I I H. CSUKÁS Györgyi 2002. 15-22. 12 MOL S 78. Kataszteri térképek 322. téka Szentjakabfa.; MOL S 79. Kataszteri iratok 1067 d. No. 1658. Original Parzellen protokoll der Gemeinde Szentjakabfa 1858. 13 Vmlt. XIII. 43. Sárffy család iratai. A Sárffy név sokféle alakváltozatban szerepel a különböző forrásokban, iratokban, levelekben: Sárfoi.Sarfői, Sarfű, Sárffy, Sárffi, Sárfy Sárfi. A síremléken sarfeoi Sárffy János név olvasható. Tanulmányunkban a leggyakrabban használt Sárffy változatot használjuk, kivéve akkor, amikor valamilyen forrást idézünk. 227
