Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején
gáltatási kötelezettség teljesítése is. 1916-ban megkezdődött a harangok rekvirálása. A Nemzeti Múzeum muzeális értékű harangjait megtarthatta ugyan, de tetőszerkezetének rézborítását elveszítette. A Műemlékek Országos Bizottságának sikerült kieszközölnie az 1700 előtt öntött, valamint a történeti és kulturális jelentőséggel rendelkező harangok megmentését. A Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Múzeum gyűjteménye számára 27 harangot átadott.86 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt, a bolsevik diktatúra idején terv készült a Nemzeti Múzeum szervezetének megváltoztatására. Művelődéstörténeti Múzeummá alakították volna át a néprajzi, régészeti és történeti gyűjteményeik megtartásával. A terv papíron maradt. Viszont jelentős veszélyt okozott a Tanácsköztársaság bukását követő román megszállás. A románok a múzeumba behatolva jelentős mennyiségű erdélyi eredetű műkincset akartak Romániába szállítani. A műkincsek rekvi- rálását 1919. október 5-én a múzeumi tisztviselők bátor magatartása és Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok, 2. kép. Harry Hill Bandholtz, az amerikai katonai misszió vezetőjének szobra Budapesten. az antant misszió tagjának erélyes fellépése akadályozta meg.87 A világháborút követő hazai történelmi események kárait 1919 augusztusától a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége is igyekezett felmérni. Intézkedéseikről kevés forrás lelhető fel, de tudjuk, hogy a Főfelügyelőség felhívást adott közre a kommunista diktatúra idején keletkezett károk felmérésére. Csupán a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatója, Laczkó Dezső 1919. augusztus 15-én kelt jelentését ismerjük, aki arról számolt be, hogy „o Veszprém megyei múzeumot és könyvtárt a kommunista diktatúra tartama alatt kár nem érte. Továbbá, hogy a kerületi tanács június és július hó folyamán a zirci járásban fekvő Óbánya-puszta uradalom kastélyából 9 drb festményt, a bakonyrédei Eszterházy-féle kastélyból 2 vadászfegyvert és - alkalmasint - ugyaninnen I db díszkardot szállítottak be a múzeumba, amely tárgyak itt ideiglenes letét gyanánt kezeltetnek." Mihalik József válaszában megnyugvással fogadta a jelentést, s kérte az igazgatót, hogy a tárgyak igazolt tulajdonosának jelentkezéséig őrizzék a múzeumban, majd elismervény ellenében adják át az igazolt tulajdonosoknak.88 S mivel ebben az időben nem volt készen a veszprémi múzeum épülete, a Főfelügyelőség 1920 tavaszi levelére az igazgató válasza arról szólt, hogy „o Veszprém megyei államépítészeti hivataltól nyert értesülés alapján jelentem, hogy a helybeli direktórium által a múzeum építési céljaira kiutalt 100.000, ill. 50.000 K. összeget az államépítészeti hivatal igénybe nem vette. ”89 A Főfelügyelőség élére 1921 -ben Bibó Istvánt nevezték ki, aki az ellehetetlenült feltételek között is megkísérelte a felügyelői testület működését biztosítani. E feladat azonban szinte lehetetlen volt, hiszen a felügyelők költségeit sem tudták vállalni a vidéki múzeumok ellenőrző meglátogatására. A tarthatatlan helyzetet jellemzően bizonyítja Bibó egyik 1922-es körirata, amelyben a vidéki múzeumokat és könyvtárakat arra szólítja fel, hogy a postán kapott küldeményeik bélyegeit a borítékról vágják ki, s a háború kitörése óta megjelent bélyeganyagot, valamint az ex libris-eket küldjék be a Főfelügyelőséghez, hogy azok eladása révén jussanak anyagi támogatáshoz.90 Mégis volt Bibó Istvánnak érdemi feladata. Például 1922 áprilisában miniszteri biztosként Szegedre utazott, ahol a Szegedre költözött kolozsvári egyetem múzeumi és könyvtári igényeiről tárgyalt a város vezetőivel. A jóhírű szegedi intézményeknek kellett ugyanis az egyetemi oktatás érdekeit kiszolgálni.91 „Múzeumaink a háború után” címmel DIVALD Kornél 1917-ben jelentetett meg írást a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben. Általános megállapításain (például „ma a kultúra is a háború szolgálatában áll”) túl megjegyezte, 86 PATAY Pál 2002. 329-330.; PALLOS Lajos 2009. 27.; GÁL Vilmos 2016. 110. 87 PALLOS Lajos 2009. 28.; GÁL Vilmos 2016. I 10-111. 88 Magyar Nemzeti Múzeum Irattára, Mihalik Sándor hagyatéka, 1918-1922. 337. irat. 1919. 08. IS. 89 Magyar Nemzeti Múzeum Irattára, Mihalik Sándor hagyatéka, 1918-1922. 246. irat. 1920. 05. II. 90 VOIT Krisztina 2004. 27. 91 Szózat, 1922. 04. 06. 80. szám. 185
