Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején
Bodó Sándor MAGYAR MÚZEUMOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN „Megnehezedett az idők járása fölöttünk..MIHALIKJó- zsef első szavait idézem a „Helyzetünk” címmel a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1914. évi 4. számában megjelent írásából. „Az európai s ez órában a kerek föld csaknem minden országára s népére kiterjedő véres háborúnak kultúra-világot-törő vihara velünk is érezteti sorvasztó hatását.” A nagy háború következményei az élet minden területét elementáris erővel érintették. Az állam által az intézmények szakmai és anyagi támogatására 1897-ben létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és Főfelügyelőségét (továbbiakban: Főfelügyelőség) a háború kitörése épp az 1914-15-ös költségvetési év terveinek készítése idején érte. Bár a hazai művelődés és tudomány „csendes műhelyei”-nek tevékenysége a múlt történetét tiszteletben tartó, abból tanulságokat levonó és erőt merítő nemzetnevelés,' ebben a háborús helyzetben az Országos Tanács és a Főfelügyelőség csökkenteni kényszerült költségvetését. A Tanács, amelynek feladata a hazai népkönyvtárügy segélyezése és fejlesztése volt, a törvényhozás által megállapított 142.000 koronából 132.000-et, a Főfelügyelőségnek pedig, amelynek a városi tudományos gyűjtemények istápolására, az építkezésekre és berendezésekre megítélt 307.500 korona dotációból 160.000 koronát kellett a magyar állam- kincstárnak „vissza ajánlania”. A Tanács a maradék ösz- szeget a harctéren megsebesült s kórházakban elhelyezett katonák könyvekkel való ellátására költhette. A Főfelügyelőség pedig az adminisztrációja ellátására, a tudományos közgyűjtemények régiségtári, néprajzi és természetrajzi segélyeire, a képzőművészeti gyűjtemények vásárlására, a megvásárolt gyűjtemények lebegő tartozásainak fedezésére, valamint az országos felügyelet alatt lévő intézetek már megkezdett építkezéseinek és berendezésének költségeire fordíthatta. A helyzet vázolása alapján - jelezte előre Ml HALI K József - várhatóan az intézmények az 1915-ös költségvetési évben vagy egyáltalán nem részesülnek állami segélyezésben, vagy amelyek mégis kapnak támogatást, „az állami segélyezés csak a minimális lesz.” A kultuszminisztérium 1914. november közepén még nem döntött az előterjesztésekről. MIHA- LIK József viszont a helyzetelemzése végén, a folyóirat- szám lezárása után érkezett információ nyomán jelezte, hogy az 1915-ös évre a rendelkezésre álló javadalom elosztásáról a Főfelügyelőség 1915 januárjában hozza meg döntését.1 2 Persze a Főfelügyelőségnek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratanyaga tartalmaz olyan leveleket, amelyek rámutatnak arra, hogy a bizonytalan politikai helyzetben a kultuszminisztérium milyen megelőző biztonsági intézkedéseket kezdeményezett már 1913 decemberétől. December 24-én Jankovich Béla miniszter bizalmas iratot küldött Fraknói Vilmos főfelügyelőnek, amelyben közölte, hogy „o hadvezetőség ...a múlt évben kísérletképpen a tartalékos tisztek és tisztjelöltek számára katonai továbbképző tanfolyamokat tartott, amelynek célja a katonai ismeretekben való kényszer nélküli tájékoztatás" volt. A továbbképzés intézményét állandósították, s a miniszter felhívta a főfelügyelő figyelmét arra, hogy az „állami szolgálatban álló tartalékos tisztek és tisztjelöltek részvételét könnyítsék meg, amennyiben a részvétel a hivatali kötelességek sérelme nélkül történhet. ”3 I. kép. Fraknói Vilmos, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője 1897 és 1916 között. 1 MIHALIK József 1914. 237. 2 MIHALIKJózsef 1914. 238-240. 3 MNL OL. K 736. 57. doboz. 73. irat. 1914. 01. 19. 173
