Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
chológiai kötődéseire, vagy akár a kutatás középpontjában lehet a tárgy társadalmi szerepe, szimbolikus jelentősége is. 6. ábra A tárgyból kiinduló, tematikus, kontextus alapú vizsgálat A monografikus analízis során a tárgyat egy kijelölt időintervallumban vehetjük górcső alá, és a kijelölt időszakban egyszerre vizsgálhatjuk meg többféle kutatási szempontból, így például analizálhatjuk az adott időszak történelmi, kulturális, gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét, vagy akár a tárgy tárgyi kontextusát. így egy időintervallumhoz köthető kutatási témacsoportok jönnek létre, ilyen például, (I) ha kutatjuk a tárgy jelen fizikai állapotát, méreteit, alapanyagait, készítési technikáját, illetve megtudhatjuk a pontos korát; vagy (2) felkutathatjuk a tárgy készítőjét, a mester társadalmi helyzetét, a tárgy készítésének, eladásának körülményeit, a kor technikai fejlettségének, a divat, a korstílus befolyásoló hatásainak ismeretét. 7. ábra A tárgyból kiinduló, monografikus, kontextus alapú vizsgálat Természetesen nem követeli meg minden egyes kutatás az ilyen típusú térbeli koordináta rendszer készítését, azonban elengedhetetlen látni azt, hogy egy tárgy kutatásának perspektívái a felvázolt rendszerszemlélet alapján elméletben végeláthatatlan vizsgálati lehetőségeket tár elénk, amelyek közül a legmegfelelőbb reális, gyakorlatban is megvalósítható választható irányt maga a kutatói attitűd, illetve a kutató célja és az ismert tárgyinformációk attribútumai határozzák meg. Mindazonáltal esszenciális tény, hogy legyen bármilyen irányultságú is egy kutatás, a világ, az élet, a társadalmi struktúra holisztikus rendszerében kell elhelyezni. Múzeumi tárgycsoport-feldolgozás A gyűjtemény kezelése, feldolgozása során az egymáshoz hasonló tárgyakat a megfelelő kritériumok mentén kategorizálja a muzeológus. Természetesen a tárgy- csoport darabjainak azonosságait, eltéréseit a kritérium- rendszerhez megadott attribútumok száma határozza meg. Minél több kategória jellemzőt rendelünk egy tárgy- csoport meghatározásához, annál biztosabb a darabszám csökkenése. Természetesen az ismert információk adott komponense lesz az, amelyek okán a konkrét objektumok a csoport részét képezik. A kijelölt tárgycsoport feldolgozása során is maguk az egyes tárgyak a primer kiindulópontok, hiszen kulcsfontosságú megvizsgálni a csoport minden egyes darabját, a meglévő információkat egymás mellé állítani, és a tárgyfeldolgozás térbeli koordináta rendszerébe beilleszteni. Releváns tényező, hogy nem általánosságban beszélünk egy tárgycsoportról és annak analíziséről, hanem egy konkrét múzeum gyűjtési koncepciója alapján felhalmozott, kézzel fogható tárgyainak csoportokra bontott vizsgálatait elemezzük. így értelemszerűen a tárgycsoport-feldolgozás kapcsán is meg kell állapítani az alapvető paramétereket, tehát az időt és a helyet. Egy adott tárgycsoport létezésének totális időzónája akkor kezdődik, amikor a csoport legöregebb tárgya gondolatban megszületett - ennek a meghatározása az esetek többségében hozzávetőleges, sokkal inkább fiktív időszakkal determinálható, mint pontos dátummal -, végső időpontja pedig természetesen nincs, hiszen a vizsgált objektumok éppen a dokumentaritás nemes feladatát teljesítik az adott múzeumban. Természetesen a totális időzónán belül is kijelölhetőek további kisebb, részletekre fókuszáló kutatások és azok időintervallumai. Mindezek mellett a tárgyak biográfiájában megjelölt helyek nagy száma diffúz képet fog mutatni. Ezek az információk azonban, míg a kisebb múzeumok gyűjtési koncepciójából eredően összefüggéseket illusztrálnak, addig a nagyobb gyűjtési hatókörű múzeumok esetében további struktúrák felállítását követelik meg. Az idő és a hely determinálására épülő tárgycsoport - disztancia-analízis gyakorlatilag semmiben nem különbözik az egyes tárgyak hasonló vizsgálataitól, ugyanúgy a nano, a mikro, a mező és a makro szintek jellemzik. Azonban az információk hitelessége a tárgycsoport kutatási disztanciájának növekedésével egyre inkább megkérdőjelezhető, főként több objektum kapcsán, hiszen ezekben az esetekben az általánosítás metódusa egyre rele- vánsabb. Míg konkrét objektumok analízise konkrét pél164
