Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

ARANYOS SÁNDOR: Gyűjteményi politika és gyűjteménymenedzsment a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

I. A törzsgyűjtemények állami tulajdonban, de a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kezelésében lévő, a skan- zenológia módszertanának, valamint az Intézmény Küldetésnyilatkozatában foglalt alapvelvek tekintetében eredeti, tudományos forrásértékű tárgyak, épületek, épületelemek, dokumentumok, fényképfelvételek, eredeti, illetve másolt hangfelvételek, digitális videók, multimédiás alkalmazások, optikai adathordozók, mágneses szalagos adathordozók gyűjteményei. Az egyes gyűjteményi egységek alapul szolgálnak a skanzenológia módszertanába illeszkedő speciális muzeológiai módszertannak, valamint hozzájárulnak az antropológiai metodikával dolgozó, néprajzi, antropológiai és történeti feltáró tevékenységgel járó tudományos produktumok (például: állandó és időszaki kiállítások, tárgykatalógusok, tudományos publikációk, könyvek) elkészítéséhez. Részei: o. Épületgyűjtemény: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési tervében szereplő, gyűjteményeiben műtárgyként kezelt és nyilvántartott lakó-, gazdasági-, közösségi- és melléképületek. Az objektumokhoz kötődő manuálék, vázlatok, szerkesztett rajzok, újraépítési javaslatok stb. rendszerezése, megőrzése az Általános néprajzi dokumentum- tárban és az Épületdokumentációs gyűjteményben történik. A gyűjteménybe tartozó épületek és építmények egészükben minősülnek muzeális jellegű tárgynak, egyes szerkezeti elemeik azonban külön-külön nem. A gyűjtemény kezelése, raktározása az Épület- és területfenntartási Igazgatóság feladata.

b. Műtárgygyűjtemény: állami tulajdonban, de a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kezelésében lévő eredeti tárgyak gyűjteménye.

c. Általános néprajzi dokumentumtár: néprajzi adatgyűjtések gépelt lejegyezései, a múzeumban őrzött tárgyakhoz kapcsolódó feljegyzések, az építmények felépítését, illetve az enteriőrök berendezését segítő eredeti, forrásértékű dokumentumok, a múzeum tudományos gyűjtő- és feldolgozó tevékenységének egyéb dokumentumai, hagyatékok.

d. Történeti néprajzi dokumentumtár: eredeti, forrás- értékű, írott és/vagy nyomtatott dokumentumok (például: naplók, katalógusok, újságkivágások)

e. Fotótár: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kezelésében lévő tudományos forrásértékű, eredeti (történeti, néprajzi) illetve művészeti alkotásnak minősülő, technikától független - ebben az értelemben: fotónegatív, üvegnegatív, diapozitív, digitális fotó - fényképanyag.

f. Médiatár: tudományos forrásértékű, eredeti és másolt hangfelvételek, digitális videók, multimédiás alkalmazások, optikai adathordozók (CD, DVD), mágneses szalagos adathordozók (magnókazetta, VHS, MiniDV) gyűjteménye.

g. Épületdokumentáció: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési tervében szereplő épületek és építmények néprajzi-, történeti- és építészeti dokumentációja. Például: adás-vételi szerződések, épület lefoglalásokról nyilatkozatok, megrendelések, kézi rajzok, manuálék, felszerkesztett kézi rajzok, digitális rajzok, az építmény bontásáról készült teljes dokumentáció, az építmény újraépítéséről pontos, részletes néprajzi, építészeti javaslat, az építményekről készített végleges építészeti tervek, amik az újraépítéshez szükségesek.

2. A Segédgyűjtemények a Magyar Állam tulajdonában, de a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kezelésében lévő, eredeti, de tudományos forrásértékkel nem bíró, az Intézmény Küldetésnyilatkozatában foglalt alapelvek a Múzeum története tekintetében azonban forrásérték ű dokumentumok, hangfelvételek, fényképek, optikai adathordozók, mágneses szalagos adathordozók, multimédiás alkalmazások és digitális tartalmak gyűjteményei.

a. Adattári gyűjtemény (Adattári dokumentumtár illetve Adattári fotótár): a korábbi közművelődési gyűjtemény. Minden olyan dokumentum, amely az SZNM történetéhez kapcsolódik. Az intézmény fennállása alatt megvalósított rendezvények, múzeumpedagógiai foglalkozások, közművelődési programok, kiállítási, illetve egyéb események dokumentációjának gyűjteménye.

b. Demonstrációs eszközök gyűjteménye: a demonstrációs tárgy (a műtárgyhoz hasonlóan, de más eszközökkel) segíti az ismeretátadást. Ide tartozik minden olyan tárgy (függetlenül attól, hogy rekonstrukció, másolat, eredeti vagy újonnan vásárolt tárgy), amit:

• az élőmúzeumi helyszíneken használunk, és célja, hogy a látogatók azt érezzék: „olyan, mintha”, azaz ezek a tárgyak a műtárgyaktól nyilvántartásukban, használatukban és restaurálásukban különböznek, az élőmúzeumi helyszíneken és a foglalkozásokon eredeti funkciójukban használhatók;

• azokban a kiállításokban használunk, ahol a célunk az élőmúzeumi helyszínekhez hasonlóan az ismeretátadás, ahol a látogató beléphet az enteriőrbe, leülhet, kezébe veheti a tárgyat, tehát a tárgyat közelebbről is megismerheti, a teret, életmódot megtapasztalva;

• a múzeumpedagógiai foglalkozás helyszínén ismeretátadás céljából használunk;

• újonnan, szintén az élővé, a használhatóvá tétel miatt vásárolunk.

A struktúra átformálása teremtett alapot és lehetőséget a gyűjteményezések, a leltározások, a revízió, a selejtezés és a kiállítások kiszolgálásának pontos körülhatárolásához, a küldetésnyilatkozat, az intézményi igények és a hatályban lévő jogszabályok figyelembe vételével.

140