Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

MATSKÁSI ISTVÁN: A civil tudomány és a múzeumok

és vezetői, így a Fehér Ház ma már aktívan támogatja a civil tudományt, mint egy olyan hatékony utat és módszert, amely hozzásegít a szakpolitikák megismertetéséhez is. Az Európai Unió Fehér Könyvben tette közzé értékelését és állásfoglalását a civil tudományról. Az Unió elkötelezettségét alátámasztja az a jelentős anyagi forrás is, amellyel támogatja a projekteket. Németországban „Zöld Könyv” fogalmazza meg a civil tudomány nemzeti stratégiáját, a rendelkezésre álló potenciál felmérésével kezdve, a részletes célok és követelmények rögzítéséig. A sokoldalú munka a civil tudomány fejlesztésére, a 2020-ig terjedő időszakra jutó konkrét feladatokat is megfogalmazza.

Az Európai Civil Tudomány Egyesület (ECSA) tíz alapelve

Az Európai Civil Tudomány Egyesület a jó gyakorlatok megalapozására az alábbi alapelveket dolgozta ki.

1 A civil tudományos projektek a polgárokat cselekvő módon vonják be olyan tudományos tevékenységekbe, amelyekből új tudás, az összefüggések új ismerete születik. A civilek többféle szerepben is részt vehetnek a kutatásban: közreműködőként, adatközlőként, vezetési tapasztalataikkal, vagy bármely egyéb hatékony szerepet vállalva.

2 A projektek valós tudományos eredményt hoznak, valós kérdésekre adnak választ. Ez lehet egy alapkutatás jellegű kérdésre adott válasz, de lehet egy gazdálkodási, környezetpolitikai döntés megalapozása is.

3 A kutatók és a civilek egyaránt hasznot húznak a részvételből. Az előnyök között említhető a kutatási eredmények publikációja, a tanulási lehetőségek, a kutatómunka élvezete és öröme, a társadalmi elismerés és akár a szakpolitika jobbítása is.

4 A civil tudomány résztvevői a projektek teljes folyamatában részt vállalhatnak a munkában.

5 A civil tudomány résztvevőinek érdemi visszajelzést kell kapniuk a projektről. Tájékoztatást kaphatnak az adataik felhasználásáról, vagy a projektek kutatási, szakpolitikai vagy társadalmi szintű eredményeiről, hasznosításáról, azaz további sorsáról.

6 A civil tudománynak - a hivatásos kutatáshoz hasonlóan - megvannak a korlátái és esetleges elfogultságai. Ezért a kutatást szakmai kontroll alatt kell tartani, a kutatási szabályokat, a minőséget ezen a területen sem lehet figyelmen kívül hagyni.

7 A civil tudományos projektek adatai és méta adatai nyilvánosak, és amennyiben lehetséges, az eredményeket térítésmentesen (open access) kell hozzáférhetővé tenni. Az adatok megosztása történhet a projekt munkálatai során, vagy annak lezárásakor, az adat- biztonsági és személyes adatokra vonatkozó szabályok betartásával.

8 A civil tudományos projektek résztvevőit köszönet- nyilvánítás illeti meg az eredmények bármilyen formában történő közzétételekor, beleértve a tudományos közleményeket. Magas szintű munkát végző civil kutató szerzőként, vagy társszerzőként is jegyezheti a közleményt.

9 A civil tudományt az eredmények, az adatok minősége, a résztvevők ismereteinek gyarapodása, valamint a tágabb társadalmi és szakpolitikai hatásuk alapján kell értékelni.

10 A civil tudományos projektek során a vezetőknek a jogi és kutatásetikai normákat is be kell tartani és tartatni - például a szerzői jog, a szellemi tulajdon, az adatmegosztás és felhasználás, vagy a projektek környezeti hatása tekintetében.

A civil tudomány egyike korunk legizgalmasabb trendjeinek, amely képes lehet arra, hogy összehozza a polgárokat és a politikusokat. A modern információs és kommunikációs technológia (ICT) ad lehetőséget arra, hogy megnyíljon az út a közösségek bármely tagja számára, a kutatásban és innovációban játszható aktív szerepre. A világháló és az informatikai eszközök egyre szélesebb köre és alkalmazásaik nélkül aligha lehetne a civileket tömegesen bekapcsolni a tudomány vérkeringésébe. Csak a spanyol szervezésű, a civil tudománynak szentelt www.ibercivis.es honlaphoz kötötten már tíz éve működő mozgalomban mintegy 50.000 önkéntes dolgozott, illetve dolgozik, eddig mintegy ötven kutatási témán. A közreműködők köre messze túlterjed Spanyol- országon, sőt Európán, olyannyira, hogy Japánban egyetemi oktatási-kutatási témákká váltak a spanyol honlaphoz kapcsolódó témák. Ahol szervezett és kompetens intézmények (kutatóintézetek, múzeumok) vezetésével és szervezésével folyik a munka, alapvető fontosságú a megfelelő digitális platform (honlap ajánlott programokkal, adatbázis-kezeléssel) biztosítása és kezelése. A civil tudomány serkenti és segíti a tudás megszerzését a résztvevő generációk számára, ugyanakkor kulcsszerepet játszik a 21. században a tudomány alapvető fontosságának megismerésében és társadalmi elismertetésében. Javítja annak integritását és transzparenciáját, és mindezt világméretekben. A szervezett és szakemberek által vezetett hiteles kooperáció révén maga a társadalom válik a kutatás infrastruktúrájává és ezzel nem kevés terhet vesz le a források megszerzéséért folyamatosan küzdő tudományról. (Költői a kérdés: mikor és hol tud a múzeum 10.000 munkatársat fizetni egy téma vizsgálatára). Ez az együttműködési típus a kompetencia és a részvétel leghatékonyabb kombinációja, ahol a kompetenciát a hivatásos kutató szféra képviseli intézményei és szakember gárdája révén. Ez biztosítja az adatok hitelességét, a kutatási standardok betartását. Itt merül fel máris a kérdés, mi lesz a sorsa a hibás, rossz információknak, adatoknak. A tudós felelőssége választ adni az önkéntesnek, magyarázatot adni és bevonni az értékelésbe, amelyből következik a hiba kiküszöbölésének módszere is. Az adatok értéke, fontossága természetesen eltérő, de erről mindig tájékoztatni kell a munka megkezdése során

128