Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
figyelnünk kell a hosszú távú és a konkrét céljainkra, amit világossá kell tenni a munkatársaink előtt is. De világosan kell megfogalmaznuk a közösségnek, a résztvevőknek azt az ígéretet, azt az üzenetet, amit a folyamattól kaphatnak, elvárhatnak az érintett szereplők. A közösségi részvételi szintek esetében nincsen „legjobb" szint. Minden intézmény, minden település, minden projekt más és más. A helyzettől függ, az elképzelésektől, az egyeztetésekre való képességétől, a helyi közösségektől, a hagyományoktól, a bevonható szereplők körétől, hogy a részvétel melyik szintje valósítható meg az adott környezetben. Az 2. sz. ábra bemutatja az öt részvételi szintet és a jellemzőit, amelyek: • tájékoztatás, • konzultáció, • bevonás, • együttműködés, • felhatalmazás. Javaslatom középpontjában az áll, hogy a törvényben bemutatott feladatrendszert nemcsak egészében, hanem egyes tevékenységekre vonatkozóan külön-külön is meghatározhatjuk. Tájékoztatás Ez a szint azt jelenti, hogy objektív információkkal látjuk el a látogatókat és a helyi közösséget, segítjük megérteni a problémákat, az alternatív megoldásokat. Ez a szint még nem jelenti, hogy a közösség részt vesz a működésben, viszont információkat kap a tevékenység egészéről, így megértik a döntési folyamatokat. Ez a szint rávilágít a tájékoztatás, az információátadás fontosságára. Pusztán a kommunikáció erősítése is elérendő szint lehet, hiszen a közösségi részvételt ez fogja elindítani. Ez a szint nem egyenlő az események PR kampányával. Folyamatos tájékoztatást jelent, segíti az átláthatóságot. A cél és ígéret az, hogy a lakosság/helyi közösség információt kap az intézmény működésről. Például egy kiállítás megrendezésekor átláthatóvá tesszük, hogy milyen forrásokból, kiknek a segítségével valósult meg, akár, hogy milyen szakmai kompromisszumokkal, az idő rövidsége, a források elapadása, az infrastrukturális adottságok következtében. Konzultáció A közönség, közösség visszajelzését biztosítjuk, felmérjük a véleményeket, alternatívák, döntések meghozásához szükséges egyeztetést tartunk. Ez a közösségi részvétel minimum szintjét jelenti. A közösségi részvételi cél a közösség véleményének megismerése és figyelembe vétele a döntéshozatalnál. Fontos elem, hogy tájékoztatást adunk a visszajelzés hatására született döntésekről. Az ígéretünk, hogy a közösség véleménye a döntéshozók elé kerül, és a döntésről visszacsatolást adunk. 27 SIMON, Nina 2010. http://www.participatorymuseum.org/ Nagy munkával jár a tudományos kutatás, a fent bemutatott Museum Assotiation felmérése is erre utal. Nina SIMON a Részvételen alapuló múzeum című munkájában egy egyszerű visszacsatolási lehetőséget mutat be.27 A new york-i Metropolitan Múzeumban kis jelvényt kapunk a jegyvásárlást követően. Kifele menet sokan el szokták dobni ezt a kis jelvényt. A muzeológusok ezért átlátszó gyűjtőedényeket tettek ki, amelyekre a kiállítások címét írták rá. Azt kérték a látogatóktól, hogy abba a gyűjtőbe dobják be elmenetkor a belépőül szolgált jelvényét, amelyik kiállítás a legjobban tetszett nekünk. Ezt a gyors visszakérdezést látogatói matricával vagy a belépőjeggyel is meg lehet oldani. Bevonás Közvetlen, közös munkát jelent a közösség szereplőivel, az, hogy a megszületett álláspontok bekerülnek a döntési folyamatba. A közösségi szereplőket meghívjuk a megvalósítás folyamatába, lehetőleg már a tervezéstől, és a közösségi vélemény megjelenik a döntés előkészítésében, így befolyásolhatja a döntési folyamatot. A közösségi cél a közös munka kialakítása, a közvetlen véleményformálás, részvétel a döntés előkészítésében. Az ígéret: a közösségi vélemények megjelennek az alternatívákban és a döntésről visszacsatolást adunk. A bevonás egyik példája lehet, hogy a Cselekvő közösségek program kulturális intézmények számára készülő kézikönyveinek kidolgozásába a három partnerintézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Művelődési Intézet bevonta a szakma fontos szakértőit, a társadalmi szervezetek képviselőit, így például a Közösségfejlesztők Egyesületét, a Pulszky Társaságot vagy a Magyarországi Tájházak Szövetségét, ami a következő szint elérését, az együttműködést eredményezte. Együttműködés Ez a szint a partnerség megvalósulását jelenti, azt, hogy a fontos döntések előtt kölcsönösen meghallgatjuk egymás véleményét, az alternatívákat együttesen dolgozzuk ki, az innovációk figyelembevétele, a megvalósíthatók kiválasztása, a vélemények lehető legteljesebb beépítése a döntésbe, lehetőség szerint konszenzusos döntések hozása. A cél a közösségi alapú működés közös megtervezése, partnerség valamennyi döntési folyamatban. Az ígéret: a kulcskérdésekben a vélemények, alternatívák együttes kidolgozása, innovációk figyelembevétele, ezek közül a megvalósíthatók kiválasztása, és a vélemények lehető legteljesebb beépítése a döntésbe. Viszonylag ritkán szól bele a lakosság abba, hogy a gyűjtemény melyik darabját restaurálja a múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Veres Pálné Gimnázium 99
