Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról
26. kép. Egy régiség kereskedő udvara (SZŰCS Brigitta, 2014.) A magyar vevőkről több körösfői úgy nyilatkozott, hogy „gyenge vásárlók", sokkal kevesebbet pénzt költenek el itt, mint a románok. A magyar turisták legtöbbször kisebb ajándéktárgyakat vesznek, vásárlási szokásaikban kissé megfontoltabbak, többször alkuhoz folyamodnak. Ok azok, akik inkább kézimunkákat, köröndi kerámiákat, vagy egyéb, kézzel készített termékeket vásárolnak, és a legkevésbé jellemző rájuk, hogy Drakulát ábrázoló ajándéktárgyakat vesznek. A gyermekek kedvéért persze ők is megvásárolnak különféle műanyag játékokat is. A magyar és a román vásárlókon kívül természetesen más nemzetiségű átutazók is szívesen megállnak Körösfőn szétnézni és vásárolni. A vásárlási szezonokról elmondható, hogy karácsony előtt van a legnagyobb forgalom, ilyenkor többnyire lengyel gyapjútermékeket, zoknit, papucsot, kötött pulóvert, sálat, sapkát, szamosújvári bőrmellényeket és ingeket vásárolnak a hazautazok. A román munkások január 15-én utaznak vissza külföldre, ilyenkor is gyakran megállnak Körösfőn, ahogy korábban említettem, szuveníreket, vagy egyéb vegyes portékát visznek magukkal ajándékba. A húsvéti időszak igen gyenge forgalmú, ebben a ciklusban főként magyar vásárlók akadnak, akárcsak pünkösdkor. Ilyenkor a csíksomlyói pünkösdi búcsúba utazók vagy az éppen onnan hazatartók állnak meg tömegesen, hogy szétnézzenek Körösfőn. A következő termékeket vásárolják ekkor előszeretettel: áfonya- és csipkelekvárt51, pálinkát, lapítót (vágódeszkát), díszfakanalakat, hűtőmágneseket, báránypárnát, fajátékokat, gyékényeket és óriás kínai labdákat. Összefoglalás A szakirodalmat és a Kalotaszeg folyóiratban megjelent tudósításokat áttekintve nagyjából kirajzolódik, hogy számunkra, hogy a 19. század második felétől egészen a 20. század végéig hogyan alakul Körösfő társadalmának foglalkozási megoszlása, kapcsolati hálója, az itt élők által 27. kép. Régiségek a bazársoron (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) előállított vagy beszerzett termékek profilja és minősége. Dolgozatom célja az volt, hogy folytassa a tudósítást, és ezzel a 21. századi életmódbeli változásokat szemléltesse az árukészlet változásával együtt. Ennek értelmében, valamint a 2014-2015. évi kalotaszegi terepkutatások alapján általánosan elmondható, hogy Körösfő társadalmát továbbra is a kereskedői, vállalkozói attitűd jellemzi. Az árukészletet figyelembe véve egy részük Romániában készül, annak zöme is Erdélyben, másik részét pedig külföldről importált termékek alkotják. Az utóbbiak főként műanyag tárgyak, úgymond tömegcikkek, amelyek többségének minősége silány, viszont a vásárlók számára megfizethető és közkedvelt. Igaz, a körösfői árusok maguk sem nézik jó szemmel, hogy - ahogyan ők mondják - kínai „bóvlikát” árusítanak, de elmondásuk szerint, ha csak helyben készült portékákat forgalmaznának, akkor nem lenne akkora profit, amelyből meg tudnának élni, hiszen túl egyhangú és drága lenne a kínálat, ami kevesebb vásárlót eredményezne. A kézműves termékek a beléjük fektetett munka és anyagköltségek miatt nem olcsók, így az árusok kénytelenek kisebb áron beszerezhető kész árukat rendelni, amelyeken időt és pénzt nyernek, ráadásul a vásárlók is szívesen vásárolják ezeket. Továbbá a vásárlók javarésze nem tudja felmérni a tárgyak eszmei értékét, a kézimunkákhoz, faragásokhoz nem értenek, tehát gyakran tudatlanságuk miatt döntenek az importált ajándéktárgyak mellett. További nehézségként említik a körösfőiek a kínai gyártó cégek bekapcsolódását, nem egyszer észrevették, hogy időnként egy-egy kocsiból kínaiak szállnak ki, akik lefotóznak néhány terméket, és azokat pár hét vagy hónap elteltével már piacra is bocsátják alacsonyabb árral. Konkrét példa erre a jelenségre a sakk-készlet vagy a kézügyességet fejlesztő csipegető csirkés golyós fajáték kínai kiadása, amelyeknek gyártása több családnak biztosított korábban megélhetést Körösfőn. Változást jelez továbbá, hogy amíg BALOGH Balázs az 1990-es évek első felében tett megfigyelései alapján a körösfőiek intenzív és változatos kereskedelmi kapcsola51 Csipkelekvár: csipkebogyóból készült lekvár, helyi elnevezése csipkeíz. 83
