Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

üzletünk, ezt az emberek építették meg maguknak, a bér­leti díjat fizetik a Néptanácshoz, a Polgármesteri Hivatal­hoz. .. 20 butik van egymás mellett, lentebb pedig minden­ki a saját udvarán alakított ki magának az üzlethelyiséget." A család butikja tehát egy új építésű, alacsony mű­anyag nyílászárókkal ellátott épület, egy nagyobb és egy kisebb, fülkeszerű helyiséggel rendelkezik. A nagyobb helyiségben, a fal mentén végig, több sorban polcok van­nak felszerelve, ezeken portékák helyezkednek el, nagy­jából szisztematikusan, anyagtípus szerint csoportosítva. A kisméretű, fülkeszerű helyiségben található egy asztal székkel, a pénztárgép és az eladó személyes tárgyai (pél­dául egy pulóver, az üzletének iratai, dokumentumai). A bolt külső, utcafronti részét is teljes mértékben kihasz­nálják, ugyanis a külső falak elé eladó tárgyakat helyez­tek, vagy függesztettek. Attila neje a következőképp em­lékszik vissza azokra az időkre, amikor még nem volt üz­letük az út menti bazársoron: „Ezek új dolgok. Régen nem volt ez a nagy kirakodó vásár, mint most. Most vagy a kapu­aljakat fedik be, vagy a kapualjat is, és az épület a legkül­sőbb helyiségét alakítják át üzletté. Meg lehet nézni a falu­ban a házakat, nem voltak akkor ilyen boltok, volt, aki ki­rakta az áruját a kapu elé egy padra, vagy egy-egy térítőt, mert forgalom mindig is volt, itt főút mentén mindig jöttek külßldiek is, nem csak itteniek, magyarországiak is. Itt ré­gen nem volt ilyen, ez most alakult ki 20 éve, hogy ilyen nagy kirakodó vásár van. A házak nem így voltak kialakítva, ahogy észrevették, hogy lehet ilyen tevékenységet folytatni, akkor kezdték átalakítani a külső helyiséget." Attiláék a portékákat tematikusán helyezték el. A kö­vetkező általános csoportosításokat és árukészlet típu­sokat figyeltem meg az üzlet belső helyiségében: fajáté­kok, műanyag játékok, kézimunkák, gyékény áruk, fa táblajátékok, bőráruk, kerámiák, konyhai faáruk, fonott áruk (kosarak), szalmakalapok, dísztárgyak, házi áldások, viseletek, hűtőmágnesek, csergék, plüss játékok (bárá­nyok, kutyák). Az üzlet előtt zömmel kerti díszek (for­gók, kaspók), fa autó üléshuzatok, állványos bográcsok, öntöttvas edények és játékok. Ezeken kívül a bent lévő tárgyakból vegyesen, néhányat raktak az üzlet elé „mu­tatóba”, mivel sok látogató siet, ezért be sem megy a boltba szétnézni, továbbá a kirakott és kifüggesztett tár­gyakat az út mentén elhaladó kocsikból is jól szemügyre lehet venni. Attila feleségének szavai is erősítik mindezt: „Jó, ha mindenből van kint is, mert a vásárlónak megakad rajta a szeme, van, hogy be sem jön, hanem, ami kint van azt veszi meg, berakja az autóba és megy vele. Tehát jó, ha választékos a kínálat, de nem lehet mindent kirakni, meg nagyon piszkolódik, a legszebbeket nem teszik ki, mert a por, a napsütés, az autók füstje nagyon rongálja." A portékák készítési helyeit figyelembe véve elmond­ható, hogy csak csekély részük készül Körösfőn, ezek a következők: fa táblajátékok, titkos doboz ok45, díszesen kifaragott óriás ceruzák, varrottasok, hűtőmágnesek, kö­rösfői falidíszek és néhány fajáték (csipegető csirkék, „nyomkodós” figurák, rugós függő játékok stb.). A fa táblajátékok közé tartozik a sakk, a malom és a romi. A varrottasok tulajdonképpen főként vagdalásos vagy keresztszemes hímzési technikával készült lakástexti­leket: abroszok és kisebb méretű térítők. Zömmel fehér színűek, de mára már akadnak köztük különleges, színes, melírozott fonallal kihímzett darabok is, amelyek az elmondások szerint vásárlói igények kielégítésére ké­szültek: „Eszünkbe sem jutott, hogy mit tudom én, melíro­zott zöld. Ez attól is függ, hogy mit lehet találni a piacon. Például régen nem volt melírozott cérna, addig nem volt melírozott terítő, most már van olyan, hogy barnából sárgá­ba. Ezeket a kézimunkákat általában téli estéken vagy árusítás közben, vásárlóra várva varrják az asszonyok. 12. kép. Új stílusú körösfői varrottasok (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) Az egyik tipikus körösfői játékfigura a faszos buba (nem gyermekeknek készítik), amely egy vicces, pajzán kalapos férfit ábrázoló fajáték, ha testén felemelünk egy henger alakú részt, akkor alatta feláll egy falloszt imitáló kis faelem. Ezek a tárgyak kézi fafaragással készülnek, akárcsak a sakkbábuk, különböző színben, méretben kap­hatók, akár kulcstartó figuraként is. A faszos buba másik verziója az, amikor a kalapos férfi figurával szemben egy egy nőalak áll, akinek a lába közé emelkedik a falioszt jelképező kis faelem, amikor a férfi figura testén lévő hen­gert felhúzzuk. A fajátékok gyártásában időnként némi újítást is bevezetnek a körösfőiek: „Nagyon sok ötlet van, például a játékoknál is, vannak ezek a rugós játékok is. Arzt is Magyarországon gyártotta valaki, de most Körösfőn van egy leleményes család, aki gyárt, igaz nagyobbakat gyár­tanak”.46 Újabb keletű árucikkeknek minősülnek a híres erdé­lyi városokat (például a törcsvári kastély), falvakat (pél­dául a körösfői templom) mintázó fából készült tányér alakú fali díszek és hűtőmágnesek. Az utóbbiak kismére­tű, téglalap alakú falapocskák, amelyeken nyomott minta látható: „Fotós üzletekben megcsinálják a képeket, ilyen fóliákat és ráhúzzák. Van egy nyomdagépünk, a mintákat mi nyomtatjuk rá, ilyen tájházszerűségeket." 45 Titkos doboz: Lakkozott, pácolt, növényornamentikával faragással díszített fadoboz, amely csak egy apró kulccsal nyitható ki, amely a doboz alsó részében van elhelyezve, úgy, hogy az nem látszik, csak kisebb elemek eltolásával lehet hozzájutni, és kinyitni a dobozt. 46 Rugós játékok: a játék egyik eleme egy fém rugó, amelynek segítségével mozgásra képes a játék. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom