Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról
üzletünk, ezt az emberek építették meg maguknak, a bérleti díjat fizetik a Néptanácshoz, a Polgármesteri Hivatalhoz. .. 20 butik van egymás mellett, lentebb pedig mindenki a saját udvarán alakított ki magának az üzlethelyiséget." A család butikja tehát egy új építésű, alacsony műanyag nyílászárókkal ellátott épület, egy nagyobb és egy kisebb, fülkeszerű helyiséggel rendelkezik. A nagyobb helyiségben, a fal mentén végig, több sorban polcok vannak felszerelve, ezeken portékák helyezkednek el, nagyjából szisztematikusan, anyagtípus szerint csoportosítva. A kisméretű, fülkeszerű helyiségben található egy asztal székkel, a pénztárgép és az eladó személyes tárgyai (például egy pulóver, az üzletének iratai, dokumentumai). A bolt külső, utcafronti részét is teljes mértékben kihasználják, ugyanis a külső falak elé eladó tárgyakat helyeztek, vagy függesztettek. Attila neje a következőképp emlékszik vissza azokra az időkre, amikor még nem volt üzletük az út menti bazársoron: „Ezek új dolgok. Régen nem volt ez a nagy kirakodó vásár, mint most. Most vagy a kapualjakat fedik be, vagy a kapualjat is, és az épület a legkülsőbb helyiségét alakítják át üzletté. Meg lehet nézni a faluban a házakat, nem voltak akkor ilyen boltok, volt, aki kirakta az áruját a kapu elé egy padra, vagy egy-egy térítőt, mert forgalom mindig is volt, itt főút mentén mindig jöttek külßldiek is, nem csak itteniek, magyarországiak is. Itt régen nem volt ilyen, ez most alakult ki 20 éve, hogy ilyen nagy kirakodó vásár van. A házak nem így voltak kialakítva, ahogy észrevették, hogy lehet ilyen tevékenységet folytatni, akkor kezdték átalakítani a külső helyiséget." Attiláék a portékákat tematikusán helyezték el. A következő általános csoportosításokat és árukészlet típusokat figyeltem meg az üzlet belső helyiségében: fajátékok, műanyag játékok, kézimunkák, gyékény áruk, fa táblajátékok, bőráruk, kerámiák, konyhai faáruk, fonott áruk (kosarak), szalmakalapok, dísztárgyak, házi áldások, viseletek, hűtőmágnesek, csergék, plüss játékok (bárányok, kutyák). Az üzlet előtt zömmel kerti díszek (forgók, kaspók), fa autó üléshuzatok, állványos bográcsok, öntöttvas edények és játékok. Ezeken kívül a bent lévő tárgyakból vegyesen, néhányat raktak az üzlet elé „mutatóba”, mivel sok látogató siet, ezért be sem megy a boltba szétnézni, továbbá a kirakott és kifüggesztett tárgyakat az út mentén elhaladó kocsikból is jól szemügyre lehet venni. Attila feleségének szavai is erősítik mindezt: „Jó, ha mindenből van kint is, mert a vásárlónak megakad rajta a szeme, van, hogy be sem jön, hanem, ami kint van azt veszi meg, berakja az autóba és megy vele. Tehát jó, ha választékos a kínálat, de nem lehet mindent kirakni, meg nagyon piszkolódik, a legszebbeket nem teszik ki, mert a por, a napsütés, az autók füstje nagyon rongálja." A portékák készítési helyeit figyelembe véve elmondható, hogy csak csekély részük készül Körösfőn, ezek a következők: fa táblajátékok, titkos doboz ok45, díszesen kifaragott óriás ceruzák, varrottasok, hűtőmágnesek, körösfői falidíszek és néhány fajáték (csipegető csirkék, „nyomkodós” figurák, rugós függő játékok stb.). A fa táblajátékok közé tartozik a sakk, a malom és a romi. A varrottasok tulajdonképpen főként vagdalásos vagy keresztszemes hímzési technikával készült lakástextileket: abroszok és kisebb méretű térítők. Zömmel fehér színűek, de mára már akadnak köztük különleges, színes, melírozott fonallal kihímzett darabok is, amelyek az elmondások szerint vásárlói igények kielégítésére készültek: „Eszünkbe sem jutott, hogy mit tudom én, melírozott zöld. Ez attól is függ, hogy mit lehet találni a piacon. Például régen nem volt melírozott cérna, addig nem volt melírozott terítő, most már van olyan, hogy barnából sárgába. Ezeket a kézimunkákat általában téli estéken vagy árusítás közben, vásárlóra várva varrják az asszonyok. 12. kép. Új stílusú körösfői varrottasok (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) Az egyik tipikus körösfői játékfigura a faszos buba (nem gyermekeknek készítik), amely egy vicces, pajzán kalapos férfit ábrázoló fajáték, ha testén felemelünk egy henger alakú részt, akkor alatta feláll egy falloszt imitáló kis faelem. Ezek a tárgyak kézi fafaragással készülnek, akárcsak a sakkbábuk, különböző színben, méretben kaphatók, akár kulcstartó figuraként is. A faszos buba másik verziója az, amikor a kalapos férfi figurával szemben egy egy nőalak áll, akinek a lába közé emelkedik a falioszt jelképező kis faelem, amikor a férfi figura testén lévő hengert felhúzzuk. A fajátékok gyártásában időnként némi újítást is bevezetnek a körösfőiek: „Nagyon sok ötlet van, például a játékoknál is, vannak ezek a rugós játékok is. Arzt is Magyarországon gyártotta valaki, de most Körösfőn van egy leleményes család, aki gyárt, igaz nagyobbakat gyártanak”.46 Újabb keletű árucikkeknek minősülnek a híres erdélyi városokat (például a törcsvári kastély), falvakat (például a körösfői templom) mintázó fából készült tányér alakú fali díszek és hűtőmágnesek. Az utóbbiak kisméretű, téglalap alakú falapocskák, amelyeken nyomott minta látható: „Fotós üzletekben megcsinálják a képeket, ilyen fóliákat és ráhúzzák. Van egy nyomdagépünk, a mintákat mi nyomtatjuk rá, ilyen tájházszerűségeket." 45 Titkos doboz: Lakkozott, pácolt, növényornamentikával faragással díszített fadoboz, amely csak egy apró kulccsal nyitható ki, amely a doboz alsó részében van elhelyezve, úgy, hogy az nem látszik, csak kisebb elemek eltolásával lehet hozzájutni, és kinyitni a dobozt. 46 Rugós játékok: a játék egyik eleme egy fém rugó, amelynek segítségével mozgásra képes a játék. 78
