Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
27. kép Terepen gyűjtött vaságy (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) 28. kép Terepen gyűjtött sublót (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) A tisztaszoba berendezésébe bekerülő nagy bútorok többsége (asztal, szék, almárium, sifon) flóderezett darab. Az utcafronti két ablak közt kap majd helyet egy padláda, kanapé, amelynek különlegessége, hogy háttámlája középső részéhez egy díszes keretezésű tükör tartozik. A kanapétól mindkét oldalra, a falak mellett, párhuzamos elrendezésben kerül majd be a két felvetett ágy. A kanapé és az ágyak hármas keretében, középen helyezzük el az asztalt. A tisztaszoba berendezéséhez tartozik még az asztal, rengős pad, székek, menyasszonyi láda, almárium, ruhásszekrény, rongyszőnyegek, stelázsi. A szituáció szerint a pitvart egy 14 esztendős fiú lakja. Ennek megfelelően ide bekerül majd egy egyszerűbb ágy is, valamint asztal, szék és egy jancsi kályha. A hátsó kamrában, vagyis lakószobában a fiú nagymamája és annak nővére lakik. A lakószoba berendezésének főbb darabjai: két ágy, asztal, székek, stelázsi, hencser. Hogy a városból érkező néprajzkutató, vagyis dr. KOS Károly személye minél hitelesebben megjelenhessen, felvettem a kapcsolatot fiával, KOS Bélával, aki a következőket írta le: „...tudom, hogy akkoriban az időjárásnak megfelelően többnyire az akkori divat szerinti bri- csesznadrágban, zakóban, lódenkabátban, télen rövid bekecsben, kucsmában járt. A térdzoknira strapabíró, bőr félcipőt húzott. Bicska mindig volt nála, amit nemcsak étkezésnél használt, de alkalmi szerszámként is. „Mérőeszközei” gyakran az arasz és a lépés voltak. Mint a legtöbben, „Marasesti" cigarettát szívott, amit ezüstszínű cigaretta- tárcájában tartott. Amikor rágyújtott, a cigarettát kettétörte, szipkába tette, és öngyújtóval gyújtotta meg. A kutatási helyre és környékére vonatkozó felkészülési irományokat, jegyzetfüzetet, puha és keménybelű grafitceruzát, töltőtollat vitt magával egy több rekeszes bőr aktatáskában. Rengeteget jegyzetelt és rajzolt a helyszínen jegyzetfüzetébe, gyakran múzeumi kitöltetlen leíró kartonlapokra, vagy egyszerűen cédulákra." Sikerült megvásárolnom egy Voigtländer Brillant márkájú tükörrefelexes, bőr tokos fényképezőgépet is - dr. KOS Károly ugyanezt a típusú gépet használta 1960-ig.42 További feladatok A ház bontásával, annak a Múzeumba való bekerülésével és a tárgyi anyag beleltározásával még korántsem értek véget a feladatok. Mindenképp szükség lesz egy csűr kiválasztására és annak felmérésére, valamint az egykori melléképületek (nyári konyha, sütőszín, tyúk kas stb.) tervezésére. 2015-16-ra tervezett terepmunkám során kiemelten fontosnak tartom, hogy minél több interjút készíthessek helyi adatközlőkkel. Szeretnék különböző tematikákban gyűjtést végezni: interkulturális kapcsolatok, szórványlét, életmód, II. világháború időszaka, eltérő vallások egymás mellett. Továbbá az egyházi anyakönyvek adatai is tanulmányozásra érdemesek. Mivel a vizsgált környéken jelentősen befolyásolta az életet a pálinkafőzés, ezért ennek videódokumentálása elengedhetetlen a későbbi múzeumi bemutatás szempontjából is. 42 Az 1960-as évektől dr. Kós Károly egy Rolleiflex márkájú tükörreflexes, 6x6 negatívos géppel dolgozott, amely jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeumban található. 51
