Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
teletes - volt olyan ház, ahová csak az után voltak hajlandóak beengedni, hogy megemlítettem, hogy ő küldött. 2014-ben a Fekete-Körös völgyi néprajzi gyűjtés alkalmával elsősorban a leendő kiállításba kerülő tárgyi anyag összegyűjtésén volt a hangsúly.25 A tárgygyűjtés alkalmával nem csupán a vásárlás volt a cél, hanem alkalom nyílott arra is, hogy készítésről, használatról is gyűjtsünk, illetve egy-egy tárgyhoz kapcsolódóan lehetőségünk volt jobban megismerni az életmódot, szokásokat. Ez azért nagyon fontos, mert a későbbi múzeumi bemutatás és interpretáció alapját a tárgyak képezik. Ahhoz, hogy tar5. kép Antal ’Mecsi’ Eszter a tőle vásárolt szoknyákkal (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) talommal tudjuk megtölteni, hogy még inkább élővé tudjuk tenni az adott múzeumi helyszínt, lehetőleg minél részletesebben ismernünk kell a tárgyakat és a hozzájuk kapcsolódó történeteket. A családtörténet kutatása mellett népi táplálkozás és népszokások témakörökben készítettem interjúkat. A múzeumi gyűjtemény bővítése lehetőség szerint elsősorban a helyszíni településekről történik. A tárgyakat főként Köröstárkányból gyűjtöttem, kisebb hányadát pedig a környékbeli magyar falvakból. Néhány kiegészítő tárgy megvásárlása Kétegyházán, műkereskedőtől történt. Az első néhány helyi darab megvásárlása után „megtört a jég”, és tulajdonképpen kézről kézre adtak az emberek, mindenki ajánlott valakit, akinél érdemes rákérdezni egy-egy hiányzó tárgyra. Pár nap alatt híre kelt a múzeumi gyűjtőmunkának, és maguktól is kezdtek jelentkezni az emberek. Többször találkoztam azonban azzal a jelenséggel, hogy sokszor maguk a tulajdonosok sem tudnak róla, milyen (a néprajzos számára) jelentős tárgyak birtokában vannak. Ezek az elfeledett emlékek általában a padlásokon lapulnak, ezért érdemes mindenhol legalább egy pillantást vetni a „hájszira".26 A gyűjtés során kihívást jelentett a régiségkereskedők előzetes „pusztításával” szembenézni, akik elsősorban a 19. század első feléből származó bútorok és textíliák felvásárlásával foglalkoznak. Köröstárkányban alkalmam nyílt többször is részt venni református istentiszteleten. A terepen való gyűjtés és a résztvevő megfigyelés során szoros kapcsolatot tudtam kialakítani a helyi lakosokkal. A ház kiválasztása A két háztípus (vinklis és háromosztatú) közül a háro- mosztatú típus került megvásárlásra. Ennek többek közt olyan külső körülmények alakította okai is voltak, minthogy ebből a szoba-konyha-szoba tagolású lakóépületből több olyat is találtunk, melyet már nem használtak, nem laktak, az enyészetnek hagyták. Míg az újabb építésű, az utca frontjára ráforduló, ún. görbeházakat aktívan használják és lakják az emberek ma is. 201 3. november végén tértünk vissza Köröstárkány- ba BÚZÁS Miklóssal. Az egyik ház előtt egy néni söprö- getett,27 köszöntünk egymásnak. Mivel nem voltunk ismerősek a számára, megkérdezte, kik vagyunk, mit csinálunk. Elmondtam, hogy „magyarországi múzeumban dolgozunk, és régi házakat fényképezünk”, mire azt felelte, hogy neki is van egy „ócska háza”, szívesen megmutatja, ha érdekel. Majd hozzátette, „Jó is, hogy most nízik meg, mert két hit múlva elrontják innen". Visszatérve Szentendrére a Múzeumba, a házról készült fotódokumentációt bemutattam a Szerzeményezési Bizottságnak, amely egyöntetűen elfogadta javaslatomat, hogy ez a bontásra ítélt ház kerüljön be az Erdély épületegyüttesbe a Fekete-Körös völgyét reprezentálva. A Köröstárkány 24. szám alatti lakóépület a település főutcáján állt, a falu központjában, a református templom szomszédságában. Saroktelken elhelyezkedő épület, mely az 1911. térképábrázolásokon és GYÖRFFY István fotóin is felismerhető. 1948-ban ifj. KOS Károly is fotózta a templomtoronyból - ezen a felvételen jól látszik a telek-használat, a belső udvar. Köröstárkányra és a környező falvakra jellemző zárt udvar volt ez is. Az általunk lebontott házzal párhuzamosan, a telek túloldalán eredetileg egy másik épületsor állott (szoba, nyári konyha, szín kemencével és mellék- épületek). Az udvart keresztben csűr zárja le, e mögött pedig a kert található. A melléképületsor helyére egy új saroktornyos lakóházat építettek 1966-ban, ettől az 25 A tárgyvásárlást a Nemzeti Kulturális Alap 491 I/00I0I sz. (Örökségmentő, értékmentő munka megvalósítására a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének előkészítésére) miniszteri keretéből finanszíroztuk. 26 Hájszi = Fekete-Körös völgyi tájszó, jelentése padlás. 27 Köröstárkányban különös figyelmet fordítanak a tisztaságra, mindenki gondosan felsöpri a saját udvarát, sőt sokszor még a lakóház előtt az utcát is. Arra is ügyelnek, hogy a homokba hullámvonalakat rajzoljanak. Ez is egyfajta dísze az udvarnak, utcának. Köröstárkány ebben is mintafalunak nevezhető - az ilyen gondossággal végzett söprésre láttam példát a környező településeken is, de leginkább Tárkányban végzik. 40
