Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KÁLDY MÁRIA: Ünnepi köszöntő Flórián Mária tiszteletére
Káldy Mária ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ FLÓRIÁN MÁRIA TISZTELETÉRE* FLÓRIÁN Mária 1969. január I -én lépte át Budapesten a Könyves Kálmán krt. 40., a Néprajzi Múzeum kapuját, ahol a Falumúzeum Osztályának néprajzos muzeológusa lett. Az Észak-Magyarországi falu tájegységfelelős muzeológusaként tevékenységének fő területe ettől kezdve a népi építészet, a lakáskultúra és az életmód kutatása lett. Idővel bekapcsolódott a múzeum 1974-ben megnyitott első épületcsoportjának, a Felső-Tiszavidék tájegység munkálataiba is, ahol több lakó- és gazdasági épület kutatása és berendezése fűződik nevéhez. Szabadtérisnek - Skanzenesnek - lenni rendkívül összetett feladatot, kitartást, állóképességet, hatékony döntés- és szervezőképességet, kreativitást, empátiát, komoly kihívást jelent ma is, de különösen e kezdeti, „hőskorszakban” volt az. Az épületek kiválasztása, felmérése, bontása, áttelepítése, újraépítése, a tárgygyűjtések, interjúk készítése, intenzív terepmunkát, gyakori kiszállásokat jelentettek, melyhez szorosan kapcsolódott a levéltári kutatások, a leltározási feladatok, újraépítési javaslatok készítése és az újraépítések felügyelete, a berendezési tervek készítése. Mindezen tevékenységek koronájaként az épületek berendezése sokrétű, komplex kutatási, muzeológusi feladat volt. De szabadtérisnek lenni sajátos egyéni és közösségi életérzés. Az összetartozást, egymás segítését, az alkotás örömét is jelentette. Aki egyszer ezt megélhette, mai napig nem felejti, fogva tartja az érzés. Az 1972-ben önállóvá váló Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1974-ben kiköltözött Szentendrére, ahol FLÓRIÁN Mária számára a muzeológusi munka mellé az ismeret- és tudásátadási, kiállítás-felügyeleti feladatok is csatlakoztak. Ekkor írta meg többek között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mai napig példaértékű első katalógusát a Felső- Tiszavidék tájegységről. FLÓRIÁN Mária 1974-ben ment férjhez HOFER Tamás néprajzkutatóhoz. 1975-ben megszületett kisfia, Tamás. Ekkor a családi feladatok kerültek előtérbe, az otthonhoz közelebb vállalt szakmai munkát. 1982-ben tért visz- sza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, ahol fő feladata az Alföld tájegység egyik reprezentatív épületével, a bajai tímárházzal kapcsolatos kutatások folytatása, majd az épület berendezése volt, mely ismételten komoly szakmai kihívások elé állították. Egy már kihalt kézműves technológia rekonstrukcióját kellett elvégeznie levéltári, szak- irodalmi kutatások és a bőriparban jártas szakemberek segítségével. Milota, Kispalád, Botpalád, Sonkád, Uszka, Tiszabecs, Tyúkod, Gulács, Gacsáj, Mátészalka, Szatmárcseke, Csen- ger, Karancsberény, Salgótarján, Budapest, Karancskeszi, Őrhalom, Ibrány, Baja, Békéscsaba, Csesztve, Deber- csény, Mezőberény, Debrecen, Monor, Mátrakeresztes, Pilisvörösvár, Verőcemaros, Szalkszentmárton, Nógrád- sipek, Simontornya! Ugye emlékszel ezekre a helyiségnevekre! Számodra ezek - s még számtalan más falu és város - nemcsak egyszerűen magyarországi települések, hanem gyűjtési helyszínek, ahol jártál. Számos épület, több ezer oldal történeti, levéltári dokumentum, több száz gyűjtési alkalom, több ezer beleltározott tárgy, és megannyi család, férfiak és nők, akik vallottak neked sorsukról, hogy hitelesen tudjad rekonstruálni az életüket. 1987-ben FLÓRIÁN Mária az MTA Néprajzi Kutató- intézetének tudományos főmunkatársa lett, de nem szakadt meg kapcsolata a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal. Amikor kértük, - ha tehette -, jött és segített: fiatal kutatókat, múzeumpedagógusokat, restaurátorokat szakmai tanáccsal, ha kellett, akár kritikusan, de mindig a rá jellemző maximalizmussal. Konferenciáinkon vett rész előadóként, tanulmányokat írt és lektorált a múzeum tudományos évkönyve, a Ház és Ember számára. Részt vett a múzeumi munkában szakértőként, híradásokat írt tudományos tevékenységeinkről, eredményeinkről, kiadványainkról szakfolyóiratokban. A Skanzen-egyetem aktív tagja, hallgatója és előadója. Amikor FLÓRIÁN Máriát köszöntjük, nemcsak a muzeológusi, a kutatói, a tudományos teljesítmény méltatjuk. Nem feledkezhetünk meg az emberről. Arról, akitől a szakma iránti alázatot, igényességet, precizitást, pontosságot, következetességet tanulhattunk. Tisztelem szakmai tudását, nyíltságát, őszinteségét, segítőkészségét, és rendkívül nagyra értékelem a humorát. Kedves Mária! Isten éltessen sokáig! * Elhangzott 2016. április 26-án Budapesten, az MTA BTK Néprajzi Kutatóintézetben rendezett ünnepi ülésen. 261
