Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
A kaliba 44. kép. Kereszt a nagysoroki kaliba tetején (VASS Erika felvétele, 201 I.) után a puliszkát kiborították a lapítóra [vágódeszkára], tejet öntöttek az üstbe, ami az üst oldalára ragadt korcot megpuhította. Kedvelt étel volt a puliszka köre, amihez még a puliszkából is tettek vissza, hogy több legyen. Az étkezéshez még fakanalakat használtak, és legföljebb néhány cseréptányér akadt a háznál. Előfordult, hogy a házastársak, illetve a testvérek párosával egy-egy tányérból ettek közösen.46 Egy helyen olyan székről is meséltek, aminek négy oldala deszkázott volt. Ezt puliszkafőzéskor megfordították, és belehelyezték az üstöt, abból ettek. 45. kép. Kalibák Gyimesközéplokon (VASS Erika felvétele, 2011.) 46 Ez a gyakorlat a moldvai Pusztinán a hétköznapi és ünnepi terítést is jellemezte. NYISZTOR Tinka szíves közlése. 47 KALLÓS Zoltán 1960. 26. 43. kép. Mosdóhely Gyimesfelsőlokon (VASS Erika felvétele, 2012.) Szinte minden családnak volt egy-egy kis (egy- vagy kéthelyiséges) kalibája a falubeli háztól távolabb, ahová tavasztól őszig a család vagy a családtagok egy része kiköltözött az állatokkal, sokan még a disznókat, tyúkokat is kivitték. Ott fejték meg a teheneket, ott készítették el a sajtot, ordát. Hajnalban keltek, amikor végeztek a fejés- sel, sajtkészítéssel, lejöttek a patak menti házhoz. Aki messzebb lakott a falutól, az csak ritkábban tudta ezt megtenni, hiszen nyáron fogtak neki a szénacsinálásnak, vagyis a széna kaszálásának, szárításának és összegyűjtésének. (A lenti területeken évente kétszer, a magasabb részeken egyszer kaszálják a szénát.) A kaliba körül is ültettek burgonyát, zöldségeket. Általában Szent Mihály napja tájáig tartották kint az állatokat, amikor elromlott az idő, akkor költöztek haza az állatokkal együtt. A kaliba berendezése csak a legszükségesebb bútordarabokból állt. Egykor asztal sem volt, helyette a földre terítettek le egy takargató ruhát, és arról ettek.47 Az ágyba szalmával töltött truzsakot tettek, arra pedig lepedőt, és csergével takaróztak. A puliszkát többnyire üstben főzték, amit körbeültek, és abból együtt ették meg az ételt. A kalibákkal kapcsolatban annyi változás történt, hogy ma már nem mindegyiket használják rendszeresen. 24
