Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
Építkezések Fúrási és termelési épületek Termelésfokozó épületek Lakóépületek Szociális és népegészségvédelmi épületek Katonai és légoltalmi épületek ? Bázakerettye 30 12 73 34 23 172 Lovászi 24 9 48 6 19 106 Nagykanizsa 85058 Újudvar 136 4 4 23 Pusztaszentlászló 128 3 2 25 Tormafölde 21 36 Inke 22 Csokonyavisonta 235 Surd22 Mihályi 11 Építmények a távvezeték mentén Budapest 81 9 Kápolnásnyék 31 4 Mezőszentgyörgy 31 4 Pétfürdő 11 Balatonszemes 11 Balatonlelle 134 Bari-hegy 11 Összesen 1 12 21 191 49 51 424 2. táblázat. A MAORT építkezései 1943. október l-i állapot szerint73 Összegzés A MAORT széleskörű építkezéseket valósított meg a második világháború idején, az építkezési korlátozások és a beszerzési nehézségek ellenére. Ehhez magasan képzett hazai és külföldi munkásgárdája adta a hátteret. Hadiüzemi minősége miatt országos stratégiai jelentőséggel bírt, ezért könnyebben hozzá tudott jutni az építőanyagokhoz, képzett és fegyelmezett munkásgárda állt rendelkezésére és bőven volt anyagai fedezete a munkákhoz. A kincstári használatba vétel (1941. december 21.) után nyereségét nem vihette ki Magyarországról, itthon kellett befektetnie tőkéjét. A vállalat biztonságot nyújtott alkalmazottainak: munkát adott, amelyet magas fizetéssel honorált - a hiperinflációt is egy bizonyos szintig képes volt kompenzálni -, a megélhetéshez pedig élelmiszerrel, lakhatási lehetőséggel - és bombabiztos óvóhelyekkel járult hozzá. Az olajipar az ország egyik legelmaradottabb vidékét a legfejlettebbek közé emelte, a jellegtelen vidéknek máig érvényes karaktert adott. A MAORT az ország figyelmét a „sötét Zala” felé fordította, ahol már rangot jelentett élni és dolgozni. 73 MOGIM XXXV 2 240
