Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek

Melléképületek

A MAORT lakótelepein a házak mellett nem álltak melléképületek: ólak, műhelyek, garázsok. A Téleprend előírta, hogy haszonállatot itt nem lehet tartani: „A lakásokban és ezek környékén semmiféle hasznot hajtó háziállatot - baromfi, nyúl, galamb, sertés, juh, kecske stb. - tartani nem szabad. Ezeket, amennyiben részükre a vállalat ólakat építtet és gazdasági udvart tart fenn vagy ilyen létesítését engedélyezi, csakis ott lehet tartani.”54 Ennek az volt az oka, hogy egységes településképet szerettek volna kialakítani, a lakótelep tervében nem szerepeltek melléképületek, az egyénileg épített, változatos külsejű ólak pedig rontottak volna az összképen. Ezen kívül a MAORT gondoskodott alkalmazottainak élelmiszerellátásáról is: a Hangya Szövetkezet üzletet nyitott a településeken, a vállalat sertés- és szarvasmarha-hizlalási szerződéseket kötött környékbeli gazdákkal, ezen kívül saját vágóhidat és hűtőházat tartott fenn,55 tehát az állattartásra, zöldséggyümölcs termesztésre a vállalat munkatársainak nem volt gondja. Haszonállatok nem, viszont „a lakásokban és ezek környékén csakis szobatiszta ebek, macskák, éneklő madarak tarthatók. ”56

18. kép. A bázakerettyei mérnöklakások mellett nem álltak melléképületek (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára)

A MAORT igyekezett minél jobb minőségű ellátást biztosítani munkavállalói részére, ennek érdekében már az építkezések megkezdésekor önellátásra rendezkedtek be. A világháború évei alatt a romló közellátási viszonyok miatt csoportosan álló, ideiglenes tyúkólakat létesítettek. A háború után a deszkaólakat elbontották és csak saját költségre, engedéllyel lehetett ólakat építeni. (Az ’50-es években is folytatódott az ólak helyének rendezése: „Ez a kitelepítés nem ment simán. Beadványok, tiltakozások és fellebbezések követték egymást ez ügyben. Pedig a nagyon következetes disznóhizlalók és baromfitenyésztők még mindig boldogulhatnak. A telep végében, messzi a lakóházaktól, kijelölt helyen ólak sorakoznak ma is. ”57)

A legmagasabb pozíciókat betöltő mérnökök, geológusok személyautói számára a MAORT téglából készült, cseréppel fedett, gázfűtésre berendezett garázst épített Báza- kerettyén a mérnökházak közelében, az erdő szélén.58

19. kép. Garázs az 1940-es években (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára)

Településkép

A MAORT az amerikai kertvárosok jellegzetességeit szerette volna létrehozni lakótelepein. Az olajos lakótelepek Magyarországon korábban nem használt beépítési elvek alapján létesültek, ezeket KÖRNER Zsuzsa „utcavonalat nem követő, laza, villás formának" nevezte el. A beépítésnél felhasználták a lankás domboldalak festői látképét, az erdős, ligetes adottságokat, az épületcsoportokat szinte „úsztatták” a tájban.59 A lakótelepek építésekor ugyanakkor meghatározóak voltak a légoltalmi szempontok is, ezért volt fontos az erdő közelsége. (Az erdőtől távolabbi ipari létesítményeket terepszínű festéssel vagy hálóval kellett álcázni az 1944-es bombatámadások idején.)

A domb tetején a kultúrotthon és a tekéző áll (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára)

54 Z905 15. 94.

55 Z360 7. 34., Z360 7. 40., Z360 19. 82., Z360 19. 83.

56 Z905 15.94.

57 SALAMON Magda 1961.646.

58 MOGIM XXXV2.

59 KÖRNER Zsuzsa 2004. 170.

235