Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
4. A település, illetve a nagyüzemek vezetősége: a kutatás folyamata nem tért ki részletesen erre az aspektusra, azonban a beszélgetések során felbukkanó utalásokból következtethetünk arra, hogy a vezetők személye, hozzáállása szintén befolyásolhatta a közösség lehetőségeit, boldogulását. Gondolok itt például a vezető személyek esetleges öncélú intézkedéseire, hataloméhségére, a hozzájuk tartozó beosztottak iránt érzett empátia, segítőkészség mértékére, vagy annak hiányára. Ezek mellett a vezető személye, talpraesettsége, kreativitása szintén segíthette a megteremtődő körülményeket, valamint e tulajdonságok hiánya pedig természetesen hátráltatta, elnyomta a megragadható lehetőségek sorát. A települések által nyújtott körülmények mellett természetesen nem szabad kihagyni az egyéni stratégiákat befolyásoló tényezőket sem. /. A településen jelen lévő háztáji lehetőségek: a falvakban megfigyelhetőek otthoni gazdálkodási preferenciák és ezek alapján megjelenő közösségi stratégiák. Többnyire ezekhez illeszkedve alkalmazták az egyének is a háztájiban megvalósítható gazdasági tevékenységeket. Ilyen tendenciák voltak például Gerjenben a sertéshizlalás, Milo- tán a szarvasmarha nevelés és tejleadás, Tiszaigaron a sertéshizlalás mellett a háztájiban való növénytermesztés (vöröshagyma, mák, cukorrépa). Dudaron nem fogalmazható meg különösebben jellemző háztáji stratégia, hiszen itt a bányabeli fizetés nem tette általánosan szükségessé a plusz jövedelemszerzési módokat. 2. Egyéni ambíciók, munkabírás, elszántság: természetesen a plusz jövedelemszerzési tevékenységek mértékét legerősebben ezek a tényezők befolyásolták. A kívánt életszínvonal eléréséhez szükséges munkabefektetés egyénenként változhatott, melynek érdekében eltérő mennyiségű munkát kellett végezni az otthoni gazdaságban. Ez alapján például változhatott, hogy valaki csupán a saját fogyasztáshoz szükséges jószágokat tartja, esetleg csirkét nevel eladásra, vagy akár 40-50 hízót is lead egy évben. Emellett még belevághatott otthon fóliázó módszerrel, vagy csak egyszerű veteményes kertben az eladásra szánt zöldségtermesztésbe, illetve maradhatott ebben is csupán a család fogyasztásához szükséges meny- nyiségek termesztésénél. Azt mondhatjuk, hogy az egyéni ambíciók terén nem tudunk egyértelmű, általánosító különbséget tenni a vezetői pozícióban lévő, vagy csak egyszerű beosztott munkásként megjelenő munka meny- nyisége szerint, mert mindkét rétegnél megfigyelhető a magasabb szintű vállalás és a kevésbé aktív otthoni gazdasági tevékenység egyaránt. Amit viszont biztosan állíthatunk, hogy kereslet bőven volt a mezőgazdasági kisárutermelés minden termékére. „Nem tudtunk annyit termelni, amit nem lehetett volna eladni. ”,é Ez volt ez egyik alappillére a kiszámíthatóságnak: nem volt hiábavaló munkabefektetés, és előre lehetett tervezni a jövőt az állandó pénzösszegek mentén. „... az az érdekes az egészbe’, hogy akkor leadtunk mondjuk három hízót, akkor azér’ kaptunk egy bizonyos összeget, de az olyan összeg volt, hogy abból tudtál tervezni, hogy most megcsinálsz egy húsz méteres kerítést, vagy egy melléképületet, vagy valamit, érted. ”96 97 96 Az idézet a BL-lel és feleségével zajlott beszélgetésből való. Gerjen, 2012. 97 PJ gondolatai. Tiszaigar, 2012. 220
