Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban

volt területe Gerjen környékén, 130 és 667 katasztrális hold közötti birtoknagysággal. 1947-ben ezeket a birtokokat államosították, a tulajdonosaikat kitelepítették, és a megszerzett területeken megalakult a Gerjeni Állami Gazdaság, mely a legnagyobb foglalkoztató lett ekkor a faluban.2 Ekkoriban, 1949-ben termelőszövetkezet is alakult a kisebb gazdák földjeiből, azonban ebben a formában nem működött túl eredményesen. 1959-1960- ban alakult meg a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, amely aztán a Kádár-korszakban végig működött, egyre jobb teljesítménnyel. A rendszerváltás után a termelő- szövetkezet és az állami gazdaság egyaránt átalakult Kft- vé, melyek ma is működnek még, csekély dolgozói létszámmal, de nagy földterülettel.

Milota az ukrán határ mellett helyezkedik el, Szatmár megye csücskében, a Tisza partján, a fehérgyarmati kistérségben. A falu 1500 hektár területtel bír, környezetében nagyobb ipari létesítmény, nagyváros nem található, a település tehát többnyire magára volt utalva, és van ma is. A település egyik híres ismertetőjegye a dió, az itt termett M 10-es fajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték.

I. kép. A milotai dió emlékműve a faluban (LEGEZA Borbála felvétele, 2011.)

A településen van általános iskola, óvoda, református templomának mennyezete pedig a Szatmárban gyakran előforduló kazettás, festett technikával készült.

A községet a gyümölcstermesztés jellemezte, a dió mellett az alma és a szilva - ahogy az egész térségben is - elterjedt gyümölcsnek számított. Milotán nem voltak kifejezetten nagy földbirtokosok, inkább „csak” nagygazdák földjeiből tevődött össze a termelőszövetkezet földterülete. Emiatt nem tett szert akkora birtokra, hogy a

mezőgazdaságból el tudja látni munkával a teljes tagságot, így több melléküzemág is működött: faüzem, sóder- kitermelés, műanyagüzem, varroda. Állami gazdaságot nem létesítettek a környéken, csak Fehérgyarmaton és Eszenyőn, ami a foglalkoztatás szempontjából csak idénymunkát jelentett a milotaiaknak, állandó dolgozói nem voltak. így az itteniek számára maradt a tsz egyedüli munkahelyként.

Tiszaigar Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Tisza-tótól délre, Tiszafüredtől 10 km-re helyezkedik el. 800 fő körüli lakosságú, 3400 hektárnyi területtel rendelkező település. Korábban már több alkalommal zajlott néprajzi és szociológiai kutatás a településen, melyekből tanulmánykötetek, monográfiák is születtek. Ilyen KARDOS László: Tiszaigar. Egy tiszántúli falu életrajza 1744-1944. című kötete, melynek folytatásának mondható POGÁNY Mária: Tiszaigar. Egy tiszántúli falu életrajza 1944-1964. című könyve. A 80-as években pedig egy szociológiai kutatócsoport végzett terepmunkát a faluban LENGYEL Zsuzsa vezetésével. A kollektivizálás előtt a település birtokmegoszlásában a nagybirtokok voltak meghatározóak, a falu társadalmát leginkább kis- és szegényparasztok tették ki, valamint a nagybirtokok cselédei. Az említett köteteknek köszönhetően vannak néprajzi ismereteink a korábbi korok megélhetéséről is. Az apránként módosabbakká válók számára például egy lehetőség volt a földek bérlése, mely mindkét félnek kifizetődő volt: a bérlő tudott gyarapodni, a bérbeadó pedig bevételt kapott, valamint a földje rendben tartását, trágyázását. KARDOS László szavaival élve: Jgar kétszáz éves történetének lényege: a parasztságnak a földért és vele az emberi életkörülményekért folytatott harca".3 A második világháború után a népesség struktúrája itt is alapjaiban változott meg: a cselédség felszámolódott, a földosztásnak köszönhetően a mezőgazdasági munkásság kétharmada birtokos lett, ezáltal a település kisparaszti jelleget öltött.4 A fordulat évét követően5 a termelőszövetkezetek és az ekkoriban megalakuló állami gazdaság jelentették a fő elhelyezkedési lehetőséget a település lakói számára. A rendszerváltás után - az addigra három településből összevont - termelőszövetkezet szétvált, és a tiszaigari szövetkezet kft. formában működik azóta is, a mai napig Tiszaigari Mezőgazdasági Kft. néven.

Dudar bakonyi falu, gazdaságában a mezőgazdaság kevésbé, inkább az ipar, a bányászat volt jelentős. A település a zirci kistérséghez tartozik, Zirctől kb. 8 km-re helyezkedik el. 1600 fő körüli lakossággal és kb. 2500 hektár területtel rendelkezik. A település - Tiszaigarhoz hasonlóan - már több alkalommal volt néprajzi és szociológiai kutatók célpontja, így ennek a településnek is van már némi szakirodalma.6

2 DANIS György 2001. 72-77.

3 KARDOS László 1997. 269.

4 POGÁNY Mária 2001. 19.

5 Az 1948-as kommunista hatalomátvételt szokás a fordulat évének nevezni, amikortól a szovjet mintára megindult a kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon.

6 Erről lásd: REITZER Béla 1986., TÖMÖRI Viola 1993., LENGYEL András-SIMON János (szerk.) 1986., VOIGT Vilmos 2001., FELEKYGábor- LENCSÉS Gyula (szerk.) 2013.

204