Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BÁLI JÁNOS: A „Kentaur-ház” - A falusi lakóház atipikus változata Magyarországon, a 20. század második felében

45. kép. A konyhaasztal mögött, az ablakban látható a táskarádió. A házigazdával szemben (a képen nem látható) a hűtőszekrény áll, tetején a tv-vel. Nemesnép, Petőfi u. (MÓDOS Máté felvétele)

47. kép. A konyhai sarokpad az étkezőasztallal. Résznek, Béke tér 10. (NÉMETH Mónika felvétele)

lek, italok fogyasztására. Általános megoldás a négyszögletes asztal, az elmaradhatatlan viaszos vászon terítővei, körülötte kisebb székek, a fal mellett pad és/vagy hokedlik.

A konyha és a konyha használatának témája összefüggésben áll a reprezentáció típusaival. Az - S. NAGY Katalin szavaival", találóan - feudális-paraszti lakberendezési és lakáshasználati módban - elvileg - semmiféle I

46. kép. Konyharészlet. Résznek, Petőfi u. 25. (NÉMETH Mónika felvétele)

reprezentatív funkcióval nem bírt. E konyhák 2010-ben, Hetésben már csak elvétve voltak dokumentálhatóak, archaikusságukat a kemence megléte is bizonyítja. Jellemző e típusra, hogy a házat, s a konyhát már nem használják.

48. kép. Konyhaasztal viaszosvászon terítővei letakarva, két székkel, hokedlivel. Szentgyörgyvölgy, Kossuth u. I. (KISS Nóra felvétele)

A második konyha-használati módot nevezhetjük paraszt-polgárinak, melyre a modernizáció ellenére a hagyományos bútorok és a reprezentáció - igaz csak korlátozott mértékű - megjelenése a jellemző. E típusra, aztán a modernizáció több hulláma is rányomta a bélyegét, jellegzetes formája az 1960-90-es éveket tükrözi. E mód jellegzetes bútora a polgári hatásra visszavezethető kredenc (konyhai szekrény). A kutatás során dokumentált konyhák több mint 70%-a ehhez a típushoz sorolható.

A konyha használati módjai sorában a harmadik a modern (3), mely az ezredforduló lakberendezési trendI I Bőven kifejtve, lásd: S. NAGY Katalin 1987.

196