Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÁLI JÁNOS: A „Kentaur-ház” - A falusi lakóház atipikus változata Magyarországon, a 20. század második felében
A lakóudvar harmadik harmada: az építménynélküli, zömében agártermelést biztosító hátsó udvarrész, haszonkert A lakóudvar részei közötti kapcsolat egy tipikus hetési példája: az olajat adó tök termesztése, feldolgozása és értékesítése A porta utcafronttól számított harmadik része a haszonkert. Ezt a teret női- és férfikéz is egyaránt rendben tartja, ápolja és gondoskodik róla. A férfiak inkább a férfias, nagyobb erőt és energiát igénylő munkákat végzik, mint például a szántást, vetést, szántóföldeknél aratást is, míg a nők főleg az „anyai gondoskodást” igénylő munkákat végzik, úgy, mint a palántázás, gyomlálás, kisebb kert esetén öntözés, és a betakarításban ugyancsak részt vállalnak. A megtermelt zöldségekből készült finom ebéd is általában a háziasszony keze munkáját dicséri. így nő és férfi együttműködik és kiegészíti egymást a kertben is. Bár a visszaemlékezések alapján, évtizedekkel korábban jelentősebb volt a töktermesztés és a tökolaj ütése (sajtolása), az ország más, középső részeihez képest még mindig jelentős gazdasági tevékenység. A 2010-es literenkénti 3500^1000 forintos árú tökmagolaj iránt folyamatos a kereslet. Ennek ellenére főállásban senki sem vállalkozik rá. Akik a termelés - feldolgozás - értékesítés teljes folyamatát családi keretben végzik, ott az a tevékenység sajátos térszerkezeti modelljével jár együtt. A tököt a határban vagy a lakóudvar - utcafronthoz képest legtávolabbi, - harmadik részében termelik. A betakarított tök tárolása, a tökmagolaj készítése a második rész30. kép. A kivétel, amely erősíti a szabályt: a harmadik részre, igaz, annak a második részt elválasztó kerítéséhez „kikerült” terménytároló. Résznek, Béke tér 10. (NÉMETH Mónika felvétele) 3 I. kép Szárított tökmag készítéséhez felhalmozott termés a középső udvarszakaszon. Nemesnép, Arany J. u. 8. (GÁBOR Tamara felvétele) A megtermelt haszonnövények sorában a Hetés falvainak lakóudvarhoz kapcsolódó kertjeiben megtaláljuk a krumplit (mindegyik kisüzemi, ház körüli agrárgazdaságban!), a babot, a paprikát, a paradicsomot, a káposztát, a salátát, az uborkát, a hagymát, kukoricát, a kerekrépát (takarmányrépa) a különféle gyümölcsfákat (alma, körte, szilva, meggy, cseresznye) és a szőlőt. Abban az esetben, ha a portához nem tartozik egyéb földterület, ugyanakkor a háznál állatokat tartanak, a kertbe takarmánygabona (pl. búza, árpa), kukorica vagy vetett zöldtakarmány (pl. lucerna) is kerülhet. Ha a háziak nem vállalják a termesztett kultúrákkal járó munkákat és kiadásokat, kaszálóként hasznosítják a területet. Összességében elmondhatjuk, hogy a lakóudvar képe, a családok életmódja a kisüzemi gazdálkodás valamilyen formában való fennmaradásához igazodott. Ez a tény a lakóház kialakítására, a lakáshasználatra is hatással volt. A hetési emberek, ha nem is váltak a rendszerváltást követően egészmunkaidős gazdálkodóvá, a lakóudvarukhoz tartozó földterületet - már csak az önellátás céljából is - kihasználják. ben történik. Az értékesítés a lakóházban vagy a lakóház mellett, az oldalkert pihenő részén történik. A vállalkozás megjelenésének hatására átalakult lakóudvar és lakóház Az 1990-es rendszerváltást követően országszerte, így Hetésben is megszaporodtak a magánvállalkozások, melyek színtere a lakóudvar és a lakóház. Általában megmarad az eredeti funkció is (itt lakik és él a család), viszont bizonyos tereket a vállalkozások céljára alakítanak és engednek át. Vannak olyan vállalkozások, melyek elsősorban a lakóudvart és a melléképületeket érintik, ilyen például az autószerelő vagy a gumis vállalkozás, míg vannak, melyek a lakóházat (erre a következő képeken bemutatott fodrászat a legjobb példa). 190
