Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BÁLI JÁNOS: A „Kentaur-ház” - A falusi lakóház atipikus változata Magyarországon, a 20. század második felében

24. kép. A melléképületek hagyományos elrendezése: a lakóházzal egybe- vagy attól különépített L-alaprajzú gazdasági épületegyüttes. Szentgyörgyvölgy, Cséplak, Bocskai u. 8. (DÁVID Réka felvétele)

Garázs, műhely

E két funkció gyakran közös épületben kap helyet. A 20. század derekán, a parasztság felszámol(ód)ásával párhuzamosan megváltozott a „férfi-tudás” jellege. A 20. század közepéig, a hagyományos paraszti gazdálkodás fennmaradásáig az erős fizikumú, a mezei munkákban (vetés, aratás, terménybehordás stb.) élen járó férfi számított ideálisnak a munkavégzés megítélésében. A 20. század közepétől, a hagyományos paraszti gazdálkodás megszűnésétől kezdve, a valamilyen ipari szakmai tudással (például ács, kőműves, asztalos, gépszerelő), valamint a fúrófaragó, szerelő készséggel rendelkező férfi-szerep vált ideálissá. Ez az újfajta képesség jelenhette a falusi családok túlélésének esélyét az új, pártállami rendszerben. Az istálló és a pajta helyett a garázs és a műhely vált a ház körüli férfimunka jelképes központjává. A garázs lehet a lakóházhoz hasonló szerkezet-technikai kivitelű épület, de lehet átmeneti, tákolmány is. A két típus akár egyszerre, egy udvaron is előfordulhat, ha a család több gépkocsit használ egyszerre, ahogy az a következő képeken, egy nemesnépi lakóudvaron látszik.

A gazdasági- és melléképületek funkcionális szempontú használata 2010-ben

Az építmények eredeti funkciójukat tekintve, illetve az ahhoz képest módosított funkcióban történő haszná25. kép. A garázs, a hozzá utólag épített műhellyel. Nemesnép, Arany J. u. 8. (GÁBOR Tamara felvétele)

188