Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZABAD BOGLÁRKA: A lakótér és a lakberendezés szakrális vonatkozásai egy görögkatolikus közösségben
4. kép. Keresztről lelógatott olvasó (SZABAD Boglárka felvétele) 5. kép. Szent és profán. Falinaptárra helyezett szenteltvíztartó. (SZABAD Boglárka felvétele) csolatos kérdésemre levette azt a polcról, megcsókolta, s ajánlotta, hogy én is csókoljam meg, mert „úgy illik". A kereszten gyakran találunk arról lelógatott olvasót. A hagyományos szenteltvíztartót legtöbbször a bejáratnál, az előszobában helyezik el. Az ilyen falra akasztható tárgyak háttámláján legtöbbször Szűz Mária, vagy Szűz Mária és a gyermek Jézus látható. Érdekes, hogy egy esetben sem találtam szenteltvizet az ilyen tartókban. Az imakönyvek - melyek szintén beilleszthetők a HEILER-i felosztásba, a szent íráson belüli kanonizált írások kategóriába15 - közül a gyakrabban használtakat legtöbbször jól látható és könnyen elérhető helyen tartják az ópályiak. Ilyen hely lehet az ágyvég (10. kép), vagy az ablakpárkány, a polc, vagy a szoba közepén lévő kisasztal. Ezeken a jól látható helyeken a Biblia is gyakori, de még gyakoribb az Emeljük fái szívünket görögkatolikus imakönyv. A fiókban, vagy más nem látható helyen való tárolás oka véleményem szerint a használat ritkasága. Az egyéb írásos dokumentumok olyan csoport, mely nagyon heterogén összetételű. Főként az idős asszonyok, élenjárók, illetve rózsafüzér tagok lakóházaiban találhatunk fénymásolt imaszövegeket képmelléklettel, kézzel írott verseket, imákat, és a rózsafüzér elvégzéséhez szükséges titok kártyákat is.16 Ezeket a különböző típusú és méretű (kis papírdarabtól az A/4-es méretig) papír alapú dokumentumokat adatközlőim gyakran fiókban, főként imakönyvekbe hajtogatva, könyvekbe „tűzdelve” tárolják. A vizsgált háztartásokban a következő szentelmények- kel találkoztam: szenteltvíz, gyertya, barka, búza. Opályi- ban nem szentelnek füvet jános-napkor, a húsvéti szentelt ételeket és a mirováláskor (olajjal megkenés) osztott „paszkurát" (proszforát, azaz áldozati kenyeret) pedig igyekeznek minél hamarabb elfogyasztani, így tehát a szentelt étel, valamint a különböző szentelt növények (kivéve barka és búza) nem képezik a lakás szakrális tárgyainak részét. A szenteltvizet a korábbiakban tárgyalt szoborban, illetve műanyag palackokban tartják. Ennek helye lehet a spájz, a hűtő, de a szekrény polca, teteje is. A szentelt búzát (amelyből ajánlott az állatoknak is adni a betegség ellen és a bőség miatt is) hervadásig vázákban tárolják, de ez jóval ritkábbi szentelménynek számít (s nem is áll el olyan sokáig), mint a barka. A barkát gyakran asztalon, vagy szekrény tetején, illetve szentkép fölé tűzve tárolják, sokszor addig, amíg a következő évi barkaszentelés meg nem történik. A szentelt gyertya fontos kelléke egy ópályi rózsafüzéres asszony házának. A gyertya hasznos lehet haláleset idején, úgy tartják, addig meg kell gyújtani, amíg a halotthoz a pap meg nem érkezik. A gyertyákat asztalon, szekrényen, polcon tárolják, de előfordult fiókba rejtve is. Jellemző, hogy mindegyiket (mert ezekből 15 VOIGT Vilmos 2004. 211. 16 A szentképek csoportjánál tárgyalt kisméretű papírra nyomtatott általában Máriapócsról származó szenteket - leggyakrabban Szűz Máriát - ábrázoló tárgyakat azért nem soroltam ide, mert bár némelyiknek található nyomtatott írás a hátoldalán, úgy tapasztaltam, hogy a képi megjelenítésnek van nagyobb szerepe. 173
