Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZABAD BOGLÁRKA: A lakótér és a lakberendezés szakrális vonatkozásai egy görögkatolikus közösségben

Biztos vagyok benne, hogy számtalan módszer és megannyi kritérium szerint lehetséges volna a csoportosítás, még akkor is, ha vizsgálatunk tárgyát „mindössze” egy ilyen speciális tárgycsoport képezi. Én a vizsgált lakóházakban található szakrális tárgyakat két szempont, a formai jegyek és a használat alapján csoportosítottam:

Formai jegyek alapján:

a) szentkép

b) szobor

1. szobor esztétikai funkcióval

2. szobor egyéb funkcióval

c) olvasó

d) kereszt

e) hagyományos szenteltvíztartó

f) imakönyv

g) egyéb írásos dokumentumok

h) szentelmények

1. víz

2. búza

3. barka

4. gyertya

i) egyéb

1. naptár

2. óra

3. virág

Talán ez, a formai jegyek alapján történő csoportosítás lehet a mérvadó, ha lakóház „megszentelésének” tárgyi vonatkozásairól beszélünk. Ez az a kategória, amelyből kiindulva létezhet csak a másik csoportosítás. Azokban az esetekben, amikor egy tárgy formai szempontból két csoportba egyaránt tartozhatna (pl. a szentképekhez soroltam a kisméretű, nyomtatott papíralapú szenteket ábrázoló nyomtatványokat, holott az egyéb írásos dokumentum kategóriába is beillenének a hátoldalukon gyakran megjelenő írás miatt), a használat szempontját is figyelembe vettem.

Terepmunkám során a lakóházakban járva a szentképek voltak azok a tárgyak, amelyek a legintenzívebb esztétikai és érzelmi benyomást tették rám. Bár Hans BELTING könyvének, a Kép és kultusz című munkának idő- korlátai a késő antik kortól a kora újkorig terjednek, úgy gondolom a Miért kellenek a képek? című fejezetben egy jelenkorra és minden időre érvényes megállapítással szolgál a szerző.

„Miért kellenek a képek? Ezt a kérdést nem lehet elválasztani attól, hogy kik és mire használták őket. Ez már a magánszférára is igaz, amelyben az emberek házi védőszentekhez fordultak mindenféle baj elkerülése érdekében... A képmások olyan hézagokat töltenek ki, amelyek az evilági életben keletkeznek. ”'°

Friedrich HEILER felosztása szerint a szent tárgy a vallás egyik megjelenési formája." A szent tárgyak vonat 10 *

kozásában, az egyik csoport az emberi kéz által készített tárgyak, és ezen belül találhatjuk meg többek között (pl. szent ruha vagy gyűrű) az Istenkép és a képi ábrázolás hiánya kategóriát. A lakóházakban különböző méretű, technikájú, színű stb. szentképek találhatók. A leggyakrabban a lakószobában és a hálószobában találhatók, de előfordulhatnak az előszobában, illetve a vendégszobákban is. A szentek képi ábrázolása kétféle fizikai módon is megjelenik (az olvasótartókon megjelenő képekről külön lesz szó). Az egyik típus a falon függő tárgyak csoportja. Az ágyak, valamint az ülő alkalmatosságok (pl. kanapé) fölött szinte minden esetben találunk ilyen szentképeket. Gyakori az ágyak fölé helyezett egy hosszú, fekvőkép, vagy a két kisebb állókép alkalmazása.

A leggyakrabban előforduló alakok Szűz Mária, és Jézus (sokszor páros képként), de megjelenik a Szent-család, valamint az Őrangyal is. A festett képek száma jelentős, de találtam fotót (a még restaurálás előtti máriapó- csi kegykép fényképe) gobelin technikával készültet, fémbevonatút, és foszforeszkálót is. A másik megjelenési forma a papírra nyomott kisebb, kártya méretű képi ábrázolás, mely szobornak, keresztnek támasztva, illetve asztalra fektetve, vagy könyvben könyvjelzőként alkalmazva jelenik meg. Ezek a „kis szentképek” nagy számúak a

I. kép. Ágyak fölötti falra helyezett szentképek: Mária és Jézus (SZABAD Boglárka felvétele)

10 BELTING, Hans 2000. 44.

I I VOIGT Vilmos 2004. 209-210.

171