Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SIPOS JÓZSEF: Vallásos jellegű kenyérpecsételők
Sipos József VALLÁSOS JELLEGŰ KENYÉRPECSÉTELŐK A kenyér - mint alapvető élelmiszer - az emberiség egyik legrégibb, legelterjedtebb tápláléka, a jólét és bőség szimbóluma, ősidők óta kultikus történések tárgya. Valamennyi ókori nép vallásában szerepelt a kenyér mint áldozati tárgy. Különösen érvényes ez az egyiptomiakra, akiknél a kenyér a legkorábbi idők óta a halotti kultusz fontos tartozéka volt, és innen került az Ozirisz és Izisz kultuszba.1 A kereszténység a kenyeret - táplálkozási jelentőségén túlmenően - misztikus tartalommal ruházta fel, és a keresztény liturgia elengedhetetlenül fontos tartozékává tette. Az egyiptomi kenyerek, akárcsak a többi ókori kenyér, laposak és kerekek voltak, de kultikus célra rendszerint különleges formát kaptak, és jellegzetes díszítményekkel, jelekkel látták el őket. Az áldozati kenyér sütése általában vastag falú, csonka kúp alakú terrakotta edényben történt, amelynek alját rozetta vagy sugárformájú relief ékesítette. (I. kép) Előfordult, hogy a kenyértésztába különféle jeleket nyomtak (pecsételtek), ezáltal különleges hangsúlyt adva I. kép I DOLGER, Franz Joseph 1929. az áldozatnak. Már az ókorban is úgy képzelték, hogy egy vallásos jel egy bizonyos tárgyon jelzi a tárgy erőt kisugárzó titokzatos üzenetét, közvetítő erejét. Az ókor embere ily módon igyekezett kapcsolatot teremteni a természetfeletti lényekkel, és azok védelmébe helyezni magát. A lepecsételt tárgyat a megkülönböztető jellel mindenképpen ki akarták emelni a profán használatból, és a vallásos kultusz szférájába kívánták azt helyezni. Több görög szerző számol be az áldozati kenyér pecsételésének kultuszáról a római kori Egyiptomban. Nemcsak az ókori egyiptomiak és görögök jelölték meg vallásos szimbólumokkal az áldozati kenyeret. A korai évszázadok zsidósága különleges alkalmakkor saját ősi szimbólumát, a menóra jelképét nyomta az ünnepi lágy kenyérre. A menóra - a hétágú mécstartó - az ószövetségi zsidóság szimbóluma volt, ami az idők folyamán mint vallási és nemzeti jelkép szarkofágokon, sírköveken, pecséteken, üvegeken, mécseseken, épületeken jelent meg. A Jeruzsálemi Israel Múzeum Zsidó művészet pavilonjában kilenc kenyérpecsételő látható a korai századokból, kö2. kép 159
