Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
VASS ERIKA: Az algyői tájházi kiállítás megújításának módszertani tanulságai
Vass Erika AZ ALGYŐI TÁJHÁZI KIÁLLÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI TANULSÁGAI Az utóbbi években a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek a szabadtéri muzeológia módszertani megújítására. Ennek kiváló példája NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna doktori disz- szertációján alapuló kötete.1 A szerző a 2010-ben megnyílt Észak-magyarországi falu tájegység létrejöttének példáján keresztül ismertette azt a sokfajta lehetőséget, ami a rendelkezésünkre áll egy új kiállítási koncepció elkészítésekor. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum támogatásával, munkatársainak részvételével 2002-ben alakult meg a Magyar- országi Tájházak Szövetsége. A civil szervezet célja a magyarországi és a határon túli magyar vonatkozású tájházak összefogása, a tájházak munkatársainak szakmai továbbképzése, a néprajzi gyűjtemények működésének segítése. Az évente több alkalommal sorra kerülő regionális és országos találkozók, valamint a Tájházi Műhely és a Tájházi Akadémia képzési programjai mellett a Tájházi Hírlevél és a 2012-ben BERECZKI Ibolya és SZABLYÁR Péter által szerkesztett Tájház vezetési ismeretek című kötet nyújtanak biztos alapot az érdeklődőknek.2 Az országos hálózat a helyben megőrzött népi építészeti emlékek védelme mellett arra törekszik, hogy a berendezett lakásbelsőkkel (esetleg műhelyekkel) rendelkező épületek a közösségteremtésben és a lokális identitás megőrzésében is meghatározó szerepet töltsenek be. A Tájház- szövetség munkájának egyik eredményét abban látom, hogy a tájházak vezetői tudatosabb szempontok alapján gyarapítják gyűjteményüket és teszik azt a látogatók számára elérhetővé. Rendezvényeik a helyi hagyományos tudásra épülnek, egységbe szervezve az épített, a tárgyi és a szellemi kulturális örökség elemeit. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusaként 2007- ben Dunaharasztiban, 2010-ben Vecsésen, 2015-ben pedig Soroksáron rendeztem német nemzetiségi tájházat. Emellett a Tájházszövetség által szervezett műhelymunkák aktív résztvevője is vagyok. Algyő Nagyközség Önkormányzata 2013 őszén kért fel a 2001 -ben átadott tájház új bemutatási és hasznosítási koncepciójának kidolgozására. A 2014 novemberére megújult tájház 2015- ben elnyerte „Az év tájháza” díjat. Tanulmányomban annak az egy éves munkafolyamatnak a fontosabb állomásait ismertetem, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a tájház a helyi közösség számára is központi hellyé váljon. I. kép. A tájház épülete 2014-ben (VASS Erika felvétele) 1 NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna 2014. 2 BERECZKI Ibolya-SZABLYÁR Péter 2012. 143
