Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
sen is felszínre került - hogy egy alapvetően a cigány lakosság helyzetén javítani szándékozó programban, nem cigányokat részesítsen előnyben. A Megyei Tanács döntését követő hetekben a barlang- lakások megszüntetése terén teljes bizonytalanság uralkodott a községben, mivel a tanács semmilyen információval nem rendelkezett a felszámolás menetéről, valamint annak pontos időpontjáról. Továbbá felreppent a lakosság körében az a „rémhír”, hogy a CS-lakás program kedvezményezettjei a bogácsi barlanglakásban élő cigányok68 lesznek. A fenti aggályok tisztázása érdekében a tibold- daróci tanács végrehajtó bizottsága levélben fordult a járási tanács végrehajtó bizottságához.6’ A földbe vájt lakások további sorsa nyár elejére kezdett kirajzolódni. A helyi tanács komoly agitációt folytatott annak érdekében, hogy a parton élő lakosok részt vegyenek a CS-lakás programban: „[...] a barlanglakok figyelmét hangos híradón, személyes elbeszélgetéseken keresztül is felhívjuk az építkezések kedvezőségére, természetesen erőszakolni nem lehet őket, ha önként nem vállalják, akkor továbbra is olyan embertelen körülmények között kell élniük és lakniuk, mint jelenleg laknak."70 Az erőteljes propaganda ellenére az érintettek egy része ódzkodott a kedvezményes kölcsönakcióban való részvételtől, mivel kicsinyelték az építkezéshez biztosított parcellákat.7 A tibolddaróci tanácsi vezetés továbbra sem adta fel a küzdelmet a lakásság meggyőzése érdekében, amit azzal indokolt, hogy belátható időn belül nincs más mód a barlanglakások megszüntetésére: „[...] fel kell hívni ismételten a barlanglakok figyelmét, a nagyon kedvezményes építkezésre, mert minden valószínűség szerint egyhamar ilyen lehetőség nem lesz a barlanglakások felszámolására. ”72 A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a községi tanács mindenáron javítani szeretett volna a parton élő lakosság életkörülményein, az eddigi szakirodalom, valamint az ismert levéltári források szerint egyedülálló módon. Ennek hátterében egyrészt az állhatott, hogy a település belterületére nem a felsőbb pártszervek nyomására cigányokat kellett betelepíteniük, hanem a faluba teljes mértékig integrálódott nem cigány lakosokat. Másrészt a tibolddaróci tanács számos tagja barlanglakásban lakott, vagyis kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek a domboldal lakói. A Megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának munkatársai 1964 októberében tájékoztatták a tibolddaróci tanácsot az építkezés megkezdésének az időpontjáról, valamint annak részleteiről.73 Az építkezéshez szükséges kő beszerzése érdekében a megyei Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztály a Megyei Tanácsnál kiharcolta a tibolddaróci kőbánya ideiglenes megnyitását,74 valamint a községi tanácsnak a következő teendőket írta elő: „Ez évben el kell intézni az ingyenes telekjuttatást és be kell indítani az OTP kölcsön igénylését, azért hogy 1965. év tavaszán minél korábban beindulhasson az építkezés [...] Jelenleg a községi tanácsnak ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy ismételten összeírja azon személyeket, akik barlanglakásban laknak és építkezni kívánnak, és a jelentkezők névsorát meg kell küldeni úgy a Járási mint a Megyei Tanácsnak. ”75 Az érintett tanács a jelentkezők névsorát ugyan ösz- szeállította, de számos nehézséggel kellett szembesülnie. Az 50 CS-lakás keretet teljesen nem tudták kiosztani, mivel csak 41 igénylő rendelkezett a 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet által előírt tíz százalékos önrésszel. Továbbá a kérelmezők egy része a tíz százalékos önrészt oly módon teremtette elő, hogy a felszámolásra ítélt barlanglakását néhány ezer forintért eladta, vagyis a parton lévő lakott barlanglakások száma az elvártaknak megfelelően nem csökkenhetett.76 A megyei vezetés az ÉKV Osztály vezetőjének véleményére hagyatkozva a kivitelezéssel a Borsodmegyei Tanácsi Építőipari Vállalatot bízta meg,77 annak ellenére, hogy a 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet azt nem tette lehetővé.78 Ennek hátterében egyrészt az állhatott, hogy Tibolddaróc község neve a hajdani Mikszáth- falva révén, valamint a továbbra is lakott barlanglakások miatt beépülhetett a köztudatba az adott korszakban, ezért a barlanglakások mielőbbi felszámolása, illetve egy „minta” CS-lakás telep felépítése elkerülhetetlen volt. Az állami vállalat szerepe ebben az lehetett, hogy általa a hatalom minél erőteljesebb nyomást tudjon gyakorolni az építkezés gördülékenységére, illetve a házak megfelelő kivitelezésére. Másrészt nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a CS-lakásokat nem cigányoknak építették, akik közül néhányan a helyi tanácsban töltöttek be fontosabb tisztségeket. Továbbá a községben nagymértékben alapoztak a lakosság kalákában79 történő köz68 A bogácsi cigányságról Ld. BAKÓ Ferenc 1977. 28-29. SZUHAY Péter 2004. 146-148. 69 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. május I I. 70 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. június 8. 71 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. június 8. 72 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. június 8. 73 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. október 19. 74 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. október 19. 75 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. október 19. 76 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965 77 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965 78 „A lakóházak kivitelezési munkáival építőipari (építőipari részleggel rendelkezi vegyesipari) szövetkezeteket - ha az építkező mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, mezőgazdasági termelőszövetkezeti építőbrigádokat is -, illetőleg építő kisiparosokat lehet megbízni. A kivitelezést - felelős műszaki vezető irányítása mellett - az építkezők maguk is elvégezhetik." In: 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról. In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1965. 370. 79 Ld, még: SÍK Endre 1988. I 13
