Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása
Dr. KOS Károly harminc évig dolgozott az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusaként, munkásságát mindvégig a holisztikus szemléletmód jellemezte: a néprajzi gyűjtés a tárgykörök teljes egészére ki kell terjedjen, nem helyes egy tárgyat minden mástól függetlenítve, elszigetelten vizsgálni. A tárgy „életújtát”, a hozzá kapcsolódó narratívákat, jelentéseket és ok-okozati összefüggéseket is a megfigyelés és a tanulmányozás alapjául kell venni.“ KOS Károlynak nem csak az Erdélyi Néprajzi Múzeumban volt először alkalma múzeumi kiállítás részeként egy parasztházat berendezni. 1948-ban falumúzeumot hozott létre a Kolozs megyében található Mezőkö- bölkúton, és a korabeli sajtó így ad hírt minderről: „László Gyula egyetemi tanár az ügyosztály vezetője jelentésben közli, hogy az első falumúzeum már meg is alakult a kolozs- megyei Mezőköbölkút községben, ahol Nagy Ödön lelkész, egyik fiatal néprajzos szakemberünk Kós Károly egyetemi tanársegéd utasításai szerint, állandó kiállítást rendezett be az elkallódó régi dolgokból.” Ebben az időszakban Erdélyben kezdeményezés indult meg a falumúzeumok megszervezésére, amelyben dr. KOS Károly is jelentős szerepet vállalt, mindezt a következő cikkrészlet is bizonyítja: „A falumúzeumok felállítására az MNSz megbízásából ifjabb Kós Károly egyetemi tanársegéd ad levélbeli megkeresésre levélbeli utasításokat, sőt szükséghez képest személyesen is kimegy."67 Elmondható tehát, hogy a dr. KÓS Károly kutatásai során készített koncepciók és elképzelések egy mai szabadtéri néprajzi múzeum számára is forrásértékűek és útmutatók lehetnek. Különösen figyelemreméltó a szabadtéri néprajzi kiállítás tervezete, ugyanis Kós Károly nem pusztán csoportosítást és rendszert nyújtott a különböző kiállításra szánt erdélyi objektumok számára, hanem meg is határozta pontosan a bemutatni kívánt tárgyakat, amelyek nélkülözhetetlenek egy erdélyi tájegységet bemutató kiállításon. I táblázat A kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállításának épületei Település Megye Épülettípus Nemzetiség Származási idő 1 Batiza Máramaros fűrészmalom román 19. sz. 2 Bucsum-Pojén Fehér aranyzúzó román 19. sz. második fele 3 Füves Bihar kovácsműhely román 19. sz. második fele 4 Torockó Fehér magyar 19. sz. első fele 5 Bába Máramaros mészégető román 20. sz. közepe 6 Gladnabánya Temes ványoló román 19. sz. második fele 7 Bondoraszó Bihar ványoló román 19. sz. második fele 8 Zágra Beszterce-Naszód ványoló román 19. sz. eleje 9 Hernécs Máramaros ványoló, malom román 20. sz. eleje 10 Petrelény Arad gémeskút román 20. sz. eleje 11 Lehecsény Bihar fazekas ház román 19. sz. 12 Alsóborgó Beszterce-Naszód fazekas ház román 20. sz. eleje 13 Csizér Szilágy templom román 1773 14 Magyarköblös Szilágy út menti kereszt román 15 Meregyó Kolozs üveges ház román 1884 16 Nagyalmás Fehér kőfaragó épület román 18. sz. 17 Herepe Flunyad malom román 19. sz. 18 Bosoród Flunyad olajprés román 19. sz. 19 Nagyalmás Fehér olajprés román 19. sz. 20 Alsóborgó Beszterce-Naszód malom román 1819 21 Havasnagyfalu Kolozs lakóház, gazdasági épület, malom, prés román 20. sz. eleje 22 Almás Arad lakóház, gazdasági épület román 1882 66 TÖTSZEGI Tekla 2010. 333. 67 Dr. KOS Károly hagyatéka, 100. Szabadtéri múzeumi programokra vonatkozó koncepciók, módszertani anyagok és kimutatások, g. aut., r. m. vegyes, kb. 200 f. 155
